Újraértelmezték Pöttöm Panna meséjét a Griff Bábszínházban

A virágbimbóból születő csöppnyi kislányról szóló Andersen meséből a lánykérési cunamin túllépve azért számos réteg felfejthető még. Például, hogy milyen mértékben egészséges idomulnunk a bennünket övező érzelmi-szellemi közeghez, vagy hogy érdemes-e feláldozni saját jövőnket, céljainkat, vágyainkat azért, hogy megfeleljünk a környezetünk elvárásainak.

Mert Pannának aztán kijut a környezetváltozásból. Előbb a fertelmes mocsárba vinné feleségnek egy varangy, aztán egy cserebogár bolondul belé a falevelek közt, majd vakond úr csábítja arának sötét föld alatti járataiba. Őt, aki bimbóból született.

A párválasztási anomáliákban szereplő kérők persze valamennyien egy-egy emberi karaktert citálnak elénk, mint ahogy azt már megtanultuk az állatmesékből. A szép és kedves kislányt virágsziromként sodorják az események, s kis híján saját jóindulatának csapdájába ragad. De aztán felülkerekedik a szív és a szabadság hívó szava, s bátorsága jutalmaként rátalál a hozzá illő tündérfiúra.

Mindezt Kolozsi Angéla szövegkönyve és Veres András rendezése nyomán láthatjuk, Gyulai Csaba zenéjével, Sabina Sinko terveiből megelevenítve. A játéktér szinte teljesen elvonatkoztat a valós helyszínektől, egy virágba borult szobában vagyunk, ahol az asztal, a két szék, de még a két színész – Fekete Ágnes és Tóth Mátyás - ruhája is virágmintás. „Játszik” még két sokoldalú műnövény és egy lavór, az egér és a vakond föld alatti birodalmát pedig mindössze két íves odúbejárat jelképezi. Az eszköztelenséget nem sínyli meg az előadás, a szemünk pedig jóllakik a sok virággal, no meg a szlovéniai tervező igényes, nagy műgonddal készített bábjaival.

Egyedül a befejezés sikerül kissé elnagyoltra, itt talán jól jött volna több tárgyi és verbális fogódzó a tündérbirodalom megjelenítéséhez. Az ugyanis, hogy Panna elrepül a fény felé, majd a bárányfelhős háttér előtt találkozik egy szárnyas ifjúval, a recenzensben leginkább a mennyország illúzióját keltette életre. Oda pedig csak bizonyos előzmények árán juthatnak hőseink...

Fekete Ágnes és Tóth Mátyás kifejezetten jó párost alkot, egymásra hangoltan, összhangban dolgozik. Az egész mese úgy elevenedik meg, mintha egy lány és egy fiú játszana a gyerekszoba babáival. Ebben a helyzetben pedig minden óvodás magára ismerhet.