Ásatás

2017.09.09. 12:00

Gyöngysor is előkerült Egerszeg várának egykori helyén

Hangyatojás? Nem, apró gyöngysor... Épp most emelik ki a földből, ahol több száz évig pihent.

Magyar Hajnalka

Fotó: Pezzetta Umberto

A leendő Mindszenty emlékközpont területén zajló megelőző régészeti feltáráson lehetünk tanúi a fenti jelenetnek, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum tőszomszédságában.

Augusztus vége óta – a tervezett beruházás teljes felületén, 900 négyzetméteren – zajlik a munka, amire a Göcseji Múzeum régészeti osztálya kapott megbízást. Egerszeg várának keleti palánkfala húzodott itt egykoron.

– Ekkora területen még soha nem kutathattuk a vár nyomait, ez is fokozza a várakozásainkat – mondja Simmer Lívia ásatásvezető régész. – A jog 30 feltárásra alkalmas munkanapot biztosít számunkra a munkához, ám hosszabbítást szeretnénk kérelmezni a várostól, hiszen egy ilyen összetett régészeti feladat mindig tartogat szakmai meglepetéseket. Fontos ezeknek utánajárnunk, ugyanis értékes információkat kínálnak a vár történetéről és Egerszeg középkori életéről. A talaj felső, modern kori rétegét gépek távolították el, bő egy hete nyílt meg a szakmailag izgalmasabb felület.

– Folyamatosan lakott területről van szó, így számos, a 19. században leégett épület maradványai bukkantak elő a felszín közelében – folytatja a szakember. – Ennél is érdekesebb, hogy megtaláltuk a nyomait annak a téglaépületnek, amit 1824-ben vásárolt meg itt a Festetics-család. Impozáns épület lehetett, az alaprajzát ismerjük a Póka Antal megyei földmérő által készített várostérképről, s egy boltíves rész nyomait is megtaláltuk. Az igazi izgalom ezután következett, ugyanis a Festetics-ház alatt egy négyszögletes alapú, erősen átégett lakóépület nyomait találtuk meg. Egyelőre bizonytalan a keltezése, a 17. század második felére vagy a 18. elejére tesszük, a bontása során még finomodhat az adat.

Nagy kérdés, hogy a szóban forgó épület vajon a korábbi dátumhoz köthető-e, ebben az esetben ugyanis Egerszeg középkori várához tartozhatott. Márpedig ez volna az első, a vár területén feltárt épület, a korábbi ásatásokon ugyanis jobbára a várárok és a négybástyás palánkfal nyomait volt mód megtalálni. A szóban forgó területről már eddig is szép leletanyagot nyertek a régészek, például díszes kerámia kályhacsempéket. A kályhák azonban,   lassan változó divatjuk miatt, nem elég érzékeny adatközlők, ezért ennél egzaktabb keltező leletanyag felbukkanásában reménykednek.

Előkerült egy apró szemekből álló, vékony rézhuzalra fűzött gyöngysor is, ennek „in situ" kiemelését mi is láthattuk. Közben megállapítjuk, hogy a régészethez egyéb erények mellett a jó szem is kívánatos, hiszen a laikus tán hangyatojásnak vélte volna az apró, szinte áttetsző kis gyöngyöket. A szakemberek előbb négy oldalról „bezsaluzták" a gyöngyöket dajkáló becses földdarabot, majd vékony lemezt csúsztattak alá, úgy emelték ki.

A napokban előbukkant egy második – az 1600-as években megépített palánkfaltól beljebb eső – kettős cölöpsor, ami akár a vár első, legkorábbi megerősítése is lehet. A hét további újdonsága, hogy a palánkfal belső oldalához tapadva egy föld-fa szerkezetű építményt találtak. Eredete egyelőre tisztázatlan, de nagy valószínűséggel egy összetettebb szerkezetű palánkerődítés része lehetett.

Egerszeg középkori vára nagyjából a mai Kazinczy tér, Munkácsy utca, Budai Nagy Antal utca és Batthyány utca által határolt területen állt. Mint Simmer Lívia elmondja, I. Ferdinánd 1546-ban rendelte el az itt álló püspöki udvarház megerősítését. Jelentősebbé Kanizsa 1600-beli eleste után vált az erődítés, ekkortól válik az egerszegi objektum a végvári rendszer elemévé. Kisebb portyák bizonyára történtek a környéken, de igazi ütközet nem zajlott falai előtt. Tűzvészből azonban annál több. A zsúfolt szerkezetű vár több ízben leégett, 1664-ben, Zrínyiújvár eleste után pedig maguk a védők égették fel, a török érkezésének hírére. A feladott várat pár hét múltán a vasvári béke visszajuttatta a védők birtokába. Ekkor történt még egy nagyobb felújítás, vélhetőleg elbontották a belső falat, majd az 1700-a évek elején a külső palánkot is elplanírozták, s betemették a várárkot.

Fotós: Pezzetta Umberto

Az erődítményben a 17. század közepén 200 lovas és 150 gyalogos adta a legénységet, nem sokkal később azonban már 300 lovasra bővült a létszám. Ennyi ember nem férhetett el a falakon belül, így a katonák vélhetőleg másutt is bekvártélyozták magukat. Szabadidejükben s a zsold kiegészítésére előszeretettel foglalkoztak földműveléssel, szőlészettel is.

A város szívében zajló feltárás sokakat érdekel, a tudásszomj kielégítésére – szeptember végéig – szombatonként 10-től 11 óráig ásatáslátogatásokat szervez a múzeum.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában