2024.06.09. 16:00
Bauer Bence tartott előadást Zalaegerszegen
Egymásrahatások(k): Változó Németország az átalakuló Európában címmel Németország közéleti és politikai helyzetéről, valamint Európában betöltött szerepéről tartott előadást dr. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója a zalaegerszegi MCC-ben. Az előadáson többek között arról tudhatott meg többet a közönség, hogy milyen kihívások jellemzik a német gazdaságot, talpra álltak-e a világjárvány és az energiaválság után, s nem utolsósorban, hogy a szövetségi kormány mennyire veszi figyelembe az állampolgárok véleményét.
Dr. Bauer Bence a német társadalom közéleti vitáit, eseményeit mutatta be a zalaegerszegi MCC előadásán
Fotó: Pezzetta Umberto
Az előadást megelőzően váltottunk néhány szót a jogász és közgazdász végzettségű szakemberrel, aki rávilágított, Németország legnagyobb problémája ma egyértelműen a migráció és az azzal járó költséges, valamint társadalmat megosztó, az emberek mindennapjait meghatározó következmények: lakhatás, szociális támogatások, oktatás, közbiztonság. Bauer Bence hozzátette: tavaly 325 ezer ember érkezett az országba, amibe még tartoznak bele az ukrán háborús menekültek.
![Bauer Bence](https://cdn.zaol.hu/2024/06/UaArcP1ALhAA-uVTuiQhtwZm-ebe-qFUAZvbbAHBWmc/fit/1200/812/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzMzM2M0NWY4ODY5ZjRiMjk5MTFhMzZmODUxYTY1Zjcz.jpg)
Fotó: Pezzetta Umberto
A németek szokása átesni a ló másik oldalára
– A fent említett probléma sok olyan európai országot érint, ahol hasonló politikát folytatnak – felelte dr. Bauer Bence. – Németország azért különleges, mert náluk nagyon magasak a szociális juttatások, s vannak olyan migráns közösségek, ahova becsatlakozhatnak az újonnan érkezők. Másrészt a németek a történelmi múlt és a traumák miatt olyan következtetéseket vonnak le, hogy nekik most jónak, emberségesnek kell lenni, s mindezt egy erős moralizálással kötik össze. Nem szeretnék, ha a zsidóüldözés megismétlődne, elítélik az antiszemitizmust. Ám az a paradox, hogy akikkel jót akarnak tenni, kvázi szegény, elesett embereken segíteni, éppen azok a migránsok lépnek fel zsidóellenesen és nem tisztelik a zsidó-keresztény kulturális gyökereket, értékeket.
– Fogalmazhatunk úgy, hogy a történelmet, az egykori háborús borzalmat, terrort ezzel a politikával kívánják kompenzálni?
– Igen, ez egy jó szó rá, de úgy is fogalmazhatunk, hogy a németek gyakran átesnek a ló másik oldalára. Ma már a Zöldek támogatói többsége is úgy látja, hogy rossz, félresiklott az eddigi migrációs politika. A balliberális–zöld szövetségi kormány elvesztette az emberek bizalmát. Az Alternatíva Németországért (AfD) már korábban jelezték ezeket a problémákat, ők viszont ugyancsak extrém javaslatokkal állnának elő, tehát, ha ők kerülnének hatalomra, akkor mindenkit elküldenének az országból. Nem lehet egy jogszerűen ott tartózkodó embert, illetve már állampolgárt csak úgy kirakni. Ez a nagy különbség köztünk és a németek között, hogy mi nem szembesültünk ezekkel a problémákkal.
Bauer Bence korábban így írt erről a kérdésről: https://mandiner.hu/kulfold/2024/01/no-az-elegedetlenseg-nemetorszagban
Bauer Bence: A dánok példát mutathatnak a migráció kérdésében
– Létezik úgynevezett okosabb vagy jó példa a migrációs kérdésre?
– Talán a dán szociáldemokratákat említeném példaként, akik felismerték a migrációból adódó – főleg szociális – gondokat. Szerintük a baloldali pártoknak, ha valóban komolyan veszik a küldetésüket, azoknak migráció ellenesnek kellene lenniük. A klasszikus baloldali szociáldemokrácia a kisemberek felemelkedéséről, támogatásáról, a szociálisan nehezebb helyzetben élők segítéséről szól. A migráció pedig éppen a szegény emberekre helyezi a legnagyobb nyomást, azokra az állampolgárokra, akik az adott országban eddig is nehéz körülmények között éltek. A dánok ezért hozták fel újra a régi szociáldemokrácia vívmányait. Ők korlátozták a letelepedést. Németországban jelenleg a szociáldemokrata párt 15 százalékon áll. A német kormányzó pártok mondhatni nem hallgatják meg saját állampolgáraikat, nem adnak a véleményükre. Náluk nehezen beszélhetünk nemzetről, nem használják ezt a fogalmat – jelezte a szakértő.
A demokráciában figyelni kell a választók véleményére
– Németországban a hazafi szót leginkább a politikai spektrum jobb oldalán, illetve inkább szélén állók használnák – folytatta dr. Bauer Bence. Az a furcsa érzésünk támad, hogy a németek már nem tudnak saját hazában gondolkodni, s a saját nemzet nem korszerű ideál vagy fogalom. A különböző tartományi választások eredményeként és a közvélemény-kutatásokból látható, hogy a német állampolgárok elutasítják a jelenlegi koalíció politikáját. Ősszel a tartományi választásokon fogjuk ezt igazán látni, illetve az EP- választások is valamennyire megmutathatják ezt. A közéleti szereplőknek tisztában kell lenni azzal, hogy a választóknak mindig igaza van. Amit az emberek megfogalmaznak az urnáknál, azt figyelembe kellene venni. A szuverenitás, a hatalom a néptől jön, ez a demokrácia. Ha ezt nem tartjuk szem előtt, akkor nem vagyunk demokratikusak.
A zalaegerszegi előadáson a Magyar-Német Intézet igazgatója a német társadalom közéleti vitáit, eseményeit mutatta be, illetve azt, hogy miként viszonyulnak az Európát érintő fontos kérdésekhez, történésekhez a németek. Dr. Bauer Bence jól kiismeri magát a német közéletben, hiszen több hetet, hónapot tölt az országban, személyesen látja és tapasztalja mindazt, amit mi a hírekből hallunk. S fordítva is igaz, a magyarok mentalitását, gondolkodását tolmácsolja a német ajkúak felé, amit legutóbbi, Ungarn ist anders című, német nyelvű könyvében is megfogalmaz.
„Magyarország tízmillió szabadságharcos földje” – Ez a Magyarországon elterjedt mondás a magyar mentalitást úgy foglalja össze, hogy az máris árulkodó betekintést nyújthat számos konfliktus értelmezésébe és a Magyarországról szóló egyes külföldi narratívákba. Mivel magyarázható a magyarok rendhagyó szabadságvágya? Mi a sokat vitatott magyar választójogi törvény valódi háttere? Mivel járulhat hozzá Közép-Európa az európai együttműködéshez? És miért költözik egyre több német Magyarországra? Ehhez hasonló érdekes kérdéssel foglalkozik ez a kötet egy olyan szerző szemszögéből, aki a magyar álláspontok elkötelezett közvetítőjének tekinti magát a nem mindig feszültségmentes német–magyar párbeszédben.” Az Ungarn ist anders című könyv ajánlása.