A zalaegerszegi amatőr kertészek muravidéki szőlészbarátaikhoz látogattak – fotógaléria

Mint Mrakovics Miklósnétól, a zalaegerszegi egyesület elnökétől tudjuk, a muravidéki barátaikkal hivatalosan is több mint 30 éves a kapcsolatuk, a közös gyökereik viszont a 70-es évekig nyúlnak vissza, amikor a csenteiek is "csak" kertbarátok voltak, és Németh Miklóssal, Zalaegerszeg volt főkertészével az élen zalai szakemberek jártak át pallérozni a tagságot. Mára a csenteiek a Muravidék legjobb borászainak számítanak – boraikat rendre megmérettetik zalai versenyeken is, a legutóbb a zalaegerszegi kertbarátok borminősítőjéről több arany és ezüst éremmel a tarsolyukban tértek haza. Nos, ezekkel a díjnyertes borokkal és a törkölyükből készült pálinkával fogadták a közösségi házukba betoppanó zalaegerszegi vendégeiket.

A Csentei Szőlőtermelők Egyesülete jövőre ünnepli megalakulásának 35. évfordulóját, s mint köszöntőjében Farics Dorisz, a közösség elnöke elmondta, a zalaegerszegiek a legrégebbi kapcsolatuk, akikkel kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein, s évente felváltva csapatostól ellátogatnak egymáshoz. A csenteiek minden alkalommal valamilyen különleges helyre viszik barátaikat, ezúttal Bánutára, a Muravidéki Mintagazdaságba buszoztak. Bánuta közigazgatásilag Lendvához tartozik, egy kedves, alig 60 lakosú magyar falucska. A Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közössége 2021-ben nyert állami támogatást a mintagazdaság projektre, amelynek kialakítására megvásárolták a 20 hektáros Cuk-gazdaságot. A projekt egyúttal oktatási központ is, ahol a környékbeli iskolások és a látogatók ismereteket gyűjthetnek a fenntarthatóságról és bepillanthatnak a helyi kultúra sokszínűségébe. Ahogy Bojnec Erzsi projektfelelős tájékoztatásából kiderült: a mintagazdaság a környékbeli tanintézetek számára amolyan "iskolakertnek" is számít, a diákok részt vesznek a kertgondozásban, az állatok körüli munkákban. Az állatfarmjuk egyelőre 5 ló, a Muravidéken valaha őshonosnak számító 5 szürkemarha 2 borjúval, 3 szamár, 4 mangalica és az errefelé őshonos 2 krskopoljski sertés. A gazdaságban törekszenek az egészséges élelmiszerek előállítására, köztük különleges zöldségek és bogyós gyümölcsök termesztésére. A tavaly elültetett 10 ezer spárgapalánta mára megemberelte magát, a terméssel részt vettek a pünkösd előtti szombaton tartott hosszúfalui spárgafesztiválon is.

Mi tagadás, a legnagyobb ámulatot a valóságban saját szemmel addig még nem látott módszer, az "akvapónia" váltotta ki. Az akvapónia a halak és a növények harmonikus együttélését jelenti, röviden és tömören: ötvözi a zöldségtermesztést a haltenyésztéssel. A hidroponika (nem a talajon, hanem tápfolyadékkal nevelik a zöldséget) és az akvakultúra kombinációja. Egy medencében 20 Celsius-fokos vízben nevelik a különleges, "tilapia" nevű, sügérszerű trópusi, mindenevő halakat, amelyek ürüléke (trágyája) tápanyagban gazdag vízzel látja el a növényeket – a bánutai gazdaságban például a salátákat – , a növények pedig "megtisztítják" a halak számára a vizet. Egyébként a megnőtt halak és a saláta is a környékbeli iskolák konyhájára kerül. A projektfelelőstől megtudtuk, a pályázati idő lejárta után, jövő évtől már az intenzívebb gazdálkodással és idegenforgalommmal is szeretnének foglalkozni. A tájékoztatás végén kanadai sütőtökből főzött pálinkával és spárgából, avokádóból, eperből készült csemegével kínálták a vendégeket.

Visszatérve Csentére, még vacsora előtt, a felsőlakosi amatőr színjátszók műsora szórakoztatta a vendégeket és vendéglátóikat. A Hermán Kornélia, Tóth Laci, Dragosi Suzana, Hermán Anti, Bíró Ibolyka és Darabos Feri alkotta társulat egyik színésztársuk betegsége miatt a jeles alkalomra kiegészült Farics Dorisszal, aki remekült helytállt, s a vidám jelenetekkel alaposan megdolgoztatták a publikum rekeszizmait. A találkozó a szokásokhoz híven bállal zárult.