Haderőfejlesztés: a Lynxek szerepe a Magyar Honvédség modernizációjában

– A 2010-ben frissen megválasztott kormány egy szó szerint katasztrofális helyzetben levő hadsereget vett át – bocsátja előre a hadtörténész, biztonságpolitikai elemző. – Az előző kabinet ugyanis elhitte azokat a liberális, neoliberális gondolatokat, miszerint többé nem lesznek háborúk, így minden nyugat-európai államnak, kivéve talán az Egyesült Államokat, mindössze úgynevezett expedicionális hadseregre van szüksége, amelyet alkalomadtán be tud vetni expedíciós jelleggel a világ távolabbi részein. Innentől a NATO által elvárt GDP-arányos kétszázalékos védelmi kiadások harmadát sem érte el bizonyos alkalmakkor a Magyar Honvédség költségvetése. Ez pedig kétségbeejtően rossz helyzetet idézett elő, szinte a nulláról kellett újraépíteni a Magyar Honvédséget. Teljes fegyvernemek hiányoztak, nem volt önjáró tüzérség, a harckocsizó fegyvernem mindössze egy századnyi erőre redukálódott. A kézi fegyverek és egyéb felszerelések elavultak, és az egyébként rendkívül modern Gripen vadászgépeknek is csak minimális képességei voltak, hiszen fegyverzetet nem rendszeresítettek hozzájuk. Innen indult tehát a haderőfejlesztés.

Hadik-terv és Zrínyi 2026 program

A modernizációt, folytatja dr. Somkuti Bálint, az ország gazdasági helyzetének figyelembevételével kellett megindítani, ami addigra már rendkívül sürgetővé vált, hiszen a nemzetközi környezet fokozatosan romlott, gondoljunk csak a 2011-es ukrajnai puccsra, illetve az azt követő lázadásra és felkelésre Kelet-Ukrajnában, majd pedig a Krím-félsziget elcsatolására. A hadsereg újrafelfegyverzésének irányait nagyjából kijelölték a modern háborúk, tehát elsődleges fontosságú volt a légierő megerősítése, s a Gripenek számára rendszeresített fegyverzet beszerzése mellett szükséges volt a szovjet típusú helikopterek lecserélése, mivel azok az orosz embargó miatt rendkívül nehezen szervizelhetővé váltak, de számos egyéb területen, például az egyenruhákat tekintve is 10-15 éves lemaradásban volt Magyarország. Ez a folyamat a Hadik-tervvel már 2012-13-ban megindult, ám pénzügyi források hiányában kevésbé haladt előre, a 2016-ban indított Zrínyi 2026 program révén azonban új lendületet vett, ennek keretében ugyanis Magyarország vállalta, hogy NATO-kompatibilis nehézdandárt állít fel, amelyben önjáró tüzérség, modern páncélosok és ennek megfelelő képességek is rendelkezésre állnak. 

Dr. Somkuti Bálint megjegyzi: a magyar csapatlégvédelem valamilyen csoda folytán megmaradt, de nem volt eszköz, ami ellássa az ország légvédelmét. Nem volt telepített légvédelmi rakétarendszer, úgyhogy ennek beszerzése prioritás volt.

Újjáépíteni a hadiipart

Mindezzel párhuzamosan azonban a hadiipart is újjá kellett építeni. A rendszerváltás környékén még százezer főt foglalkoztató és a korszakban modern eszközöket előállító iparág ugyancsak összezsugorodott. Ennek részeként indult meg az a haderőfejlesztési program, amelynek Zalaegerszeg is kiemelt területe a Rheinmetall gyár révén.

A zalaegerszegi gyár fontossága kettős, emeli ki az MCC kutatótanára. Mint mondja, miután Magyarországon érthetetlen okokból megtörtént a világban egyébként a mai napig, többek között az orosz-ukrán háborúban is használt BMP-1-es lánctalpas harcjárművek kivonása, ezeket modern és potens eszközzel, a Rheinmetall gyár Lynx nevű lánctalpas járművével kívánták pótolni, ipartelepítéssel összekapcsolva, hiszen a hadiipar nélküli országok rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ennek keretében köttetett megállapodás a Rhenimetall-lal, hogy épül egy gyár Magyarországon, amelyben a Magyar Honvédség és a későbbiekben nyilván mások számára is leszállított harcjárműveket gyártják. Ám a Rheinmetall nemcsak gyártókapacitást telepített Magyarországra, hanem fejlesztőközpontot is, amiben a ZalaZone Járműipari Tesztpálya már meglévő képességei komoly szerepet játszottak. Sőt: lánctalpas harcjárművek számára alkalmas tesztpálya is épült. Ez azért fontos, mert a hírek szerint Magyarország beszáll a KF51-es következő generációs harckocsi fejlesztésébe is, amely ugyanolyan terepviszonyok között kell, hogy vizsgázzon és bizonyítson, mint a lánctalpas gyalogsági harcjárművek, mutat rá dr. Somkuti Bálint.

– Ezek nagyon hasonlítanak a köznyelvben tanknak nevezett járművekre, a különbség, hogy míg egy harckocsinak nagyobb kaliberű lövege van a toronyban és nem szállít gyalogságot, addig a gyalogsági harcjárművek rendelkeznek egy páncéltesttel, lánctalppal és egy toronnyal, de ezekben kisebb kaliberű, általában 30-40 milliméteres gépágyú található, illetve a jármű hátsó részében van egy gyalogsági küzdőtérnek nevezett terület, ahol a gyalogságot szállítják, amely a járműből kiszállva harcol egy idő után – magyarázza a szakember. 

Elengedhetetlen a haderőfejlesztés

Mindez a biztonságunkat szolgálja vagy adódhat-e olyan helyzet, amikor ezeket az eszközöket be is kell vetni, kérdeztük a biztonságpolitikai szakértőtől.
– Jó lett volna azt hinni, hogy a háborúk kora véget ért, de a valóság bebizonyította, hogy ez sajnos nincs így. Pont a határaink mellett kirobbant háború bizonyítja, hogy egy modern államnak megfelelő erejű, felkészültségű és felszereltségű hadsereggel kell rendelkeznie, ami elrettentheti az esetleges agresszorokat. A 4. században élt Vegetius mondása, miszerint aki békét akar, készüljön a háborúra, a mai napig érvényes. Ha egy országnak nincs modern és komoly képességekkel rendelkező hadserege, akkor azt egy másik mondás fenyegeti, mely szerint: amelyik ország nem tartja el a saját hadseregét, az hamarosan másét fogja eltartani. És miután a világ, elsősorban Európa az elmúlt 30 évben nem foglalkozott eleget a saját védelmével, egyre nagyobb igény lesz azokra az eszközökre, amelyeket például itt, Zalaegerszegen gyártanak. Reméljük, csak igény lesz rájuk és használni nem kell azokat.

Proxy háborúk

Felvetődik a kérdés: kell-e tartanunk a harmadik világháború kitörésétől? – kérdeztük. 
– A veszély sajnos folyamatosan ott a levegőben, azt azonban érdemes látni, hogy egy világháború az elsőhöz és a másodikhoz hasonlóan blokkok között zajlik, katonai eszközökkel. S bár az egyik oldalon ott van az Egyesült Államok és a NATO, mint blokk, a másik oldalon nincs olyan szövetség, amit láttunk a 2. világháborúban. Másrészt ami miatt nem félek egy globális harmadik világháborútól, az az atomfegyverek jelenléte. Két atomhatalom közötti háború ugyanis az atomfegyverek bevetésével és kölcsönös pusztítással fenyeget. Érdemes megnézni, hogy onnantól kezdve, hogy India és Pakisztán atomhatalommá vált, szinte azonnal megszűntek közöttük a korábban évtizedenként kirobbant konfliktusok. A hidegháborút nyugodtan lehet egy hosszú nukleáris békeként jellemezni. A helyzet tehát abból a szempontból megnyugvást adhat a számunkra, hogy a hagyományos háborús összecsapások esélye rendkívül kicsi. Az tény, hogy az érdekkülönbségeket fegyveres erővel igyekeznek a nagyhatalmak megoldani, de ezek az Ukrajnában is látható ún. proxy háborúk formájában (fegyveres konfliktus, ahol két vagy több hatalom nem közvetlenül egymás ellen harcol, hanem más felek területén vagy erőforrásaival vívják meg a háborút) valósulnak meg. Ha arra gondolunk, hogy Irán proxyként használja a jemeni húszikat vagy a libanoni Hezbollahot, akkor látható, milyen konfliktusok fenyegetnek minket. Hál’ Isten nem egy globális harmadik világháború.

Dr. Somkuti Bálint Zalaegerszegen

Akit bővebben érdekel a téma: dr. Somkuti Bálint szerdán 17 órától Zalaegerszegen tart előadást a Tudomány és Technika Házában (Dísz tér 7., I. em.) Haderőfejlesztés napjainkban – Nemzetközi trendek és a modern Magyar Honvédség címmel a zalaegerszegi MCC szervezésében. 
Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanára 

• az aktuális nemzetközi geopolitikai események lehetséges következményeiről 
• és a mai magyar haderőfejlesztési programról beszél majd.