A kormány elkötelezett Zalaegerszeg fejlesztése mellett, mondta a miniszterhelyettes

A képviselő hozzászólásában felidézte, hogy a zalai vármegyeszékhelyen csaknem 14 milliárd forint összértékű beruházás fejeződött be 2023-ban, és mintegy 7 milliárd forintból indultak újabb fejlesztések. Sikertörténetnek nevezte a város fejlődését, példaként említve a Kovács Károly városépítő programot, amelynek köszönhetően infrastrukturális beruházások révén szinte új arcot kapott Zalaegerszeg. Hangsúlyozta továbbá, hogy a már európai szinten is jól ismert ZalaZONE Járműipari Teszt­pálya is folyamatosan fejlődik.

Vigh László felszólalásában kifejtette: az összesen közel 2,6 milliárd forint értékű beruházásokkal 5,6 kilométer hivatásforgalmi kerékpáros létesítmény készült el, valamint 1300 méteren kétirányúvá vált a közlekedés a Kosztolányi utcában. Mindezek eredményeként a városközpontból kerékpáron biztonságosan megközelíthető az olai városrész, valamint a déli ipari terület. A jövőben elkezdődhet a Teskándra, valamint Csácsba és Bozsokra vezető kerékpárút építése is. Elkészültek az idegenforgalmat is szolgáló útvonalak, ezek Zalalövő és Zalaszentiván irányába vezetnek. Ezeket is számítva 4 év alatt, 2019 óta a városban a kerékpáros, illetve kerékpározható utak hossza 20,8 kilométerrel gyarapodott.

A zalai vármegyeszékhely tehát újra felkerült a térképre, a városfejlesztésben olyan sikereket ért el, amelyek alapján lehetőség nyílt térségi, regionális szerepkört álmodni, ennek megvalósításáért küzdeni – fogalmazott a képviselő. A további fejlődéshez azonban elengedhetetlenek az uniós forrásokat felhasználó operatív programok a területi versenyképesség növelése érdekében.

– Mindezek fényében kérdezem, hogy mit tesz a kormány Zalaegerszeg és térsége fejlesztése érdekében? – zárta parlamenti felszólalását Vigh László.

A kérdésre a tárca képviseletében Latorcai Csaba parlamenti államtitkár, közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes válaszolt. Mint elmondta, a Zalaegerszegről Teskándra vezető kerékpárút építését 1 milliárd forinttal támogatta a kormány, de forráshoz jutott még a pusztaszentlászlói óvoda-bölcsőde, a becsvölgyei egészségház, a búcsúszentlászlói iskola, illetve a mellékúthálózat részeként közel 10 km hosszú útszakasz újul meg, így például a Zalacséb–Zalaháshágy, vagy a Csonkahegyhát–Kustánszeg közötti szakasz.

– A térség fejlesztése érdekében a legfontosabb javaslataink között szerepel többek között: a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház megújítása, Zalaegerszeg várostérségi lakhatási programja, a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjának fejlesztése, a ZalaZONE Tudományos és Innovációs Park bővítése, a helyi és helyközi buszközlekedés újjászervezése, valamint komplex kerékpáros infrastruktúra-fejlesztés a Graz-Balaton vonalhoz kapcsolódóan. A fejlesztések tehát tovább folytatódhatnak Zalaegerszegen. Végre elindíthattuk a TOP Plusz 2021-2027-es területfejlesztési programot, melynek keretében a zalaegerszegi járásban 23 fejlesztés nyerhetett finanszírozást, összesen közel 9 milliárd Ft értékben – válaszolta a miniszterhelyettes.

Latorcai Csaba kiemelte: a kormány fejlesztéspolitikája nem hagyja magára a fejlettebb régiókat sem, és továbbra is elkötelezettek Zalaegerszeg egész várostérségének fejlesztése mellett.

A válaszban elhangzott továbbá: a kormány célja, hogy minden fejlesztés, korszerűsítés a jövőt szolgálja, ezért folytatják a vidéki falvak és városok infrastruktúrájának megújítását, a helyi közösségek erősítését és az élhető vidéki Magyarország építését.