A digitalizáció kikerülhetetlen

A szakmai napon elsősorban pedagógusok, gyógypedagógusok, óvodapedagógusok vettek részt. A konferencia aktualitását mutatja, hogy a szociális ellátórendszerben és egészségügyben dolgozó szakemberek, érintett szülők is érdeklődtek az esemény iránt. 

A rendezvényen elhangzott: a digitális technológia térhódítása ma már életünk minden területén érzékelhető. Okoseszközök tömkelege veszi körül az embereket otthonaikban, a munkában, az oktatásban. A mai digitalizált világ valamilyen formában minden generáció életében jelen van, csak használatának mértéke tér el. Felesleges elméleteket gyártani, vitákat kezdeményezni arról, hogy a digitális technológia használata szükséges-e vagy sem. Eltüntetni, kikerülni már nem lehet, és nem is volna észszerű. 

Több előadó is beszélt arról, hogy fejleszt vagy rombol. A fiatalok számára már természetes közeget jelent a digitális ökoszisztéma. A szülők sajnos viszonylag korán, kisgyermekkorban „digitális pórázon” tartják gyermekeiket, megnyugtatásra, figyelemelterelésre, az idő kitöltésére használják az okoseszközöket. De vajon tisztában vannak azzal, hogy mindez milyen hatással van csemetéik nyelvi és kognitív képességeik, illetve személyiségük fejlődésére? Valóban pozitív hatású a korai „kütyühasználat”?

A szakmai nap neves előadói saját kutatásaikat, szakmai tapasztalataikat alapul véve igyekeztek választ adni ezekre a kérdésekre.

Elsőként Konok Veronika, az ELTE Természettudományi Karának tudományos munkatársa, a Biológia Intézet és Etimológia Tanszék kutatója ismertette a témában végzett kutatásainak eredményeit. A vizsgálatának eredményei azt mutatták, hogy a szelektív figyelmet rontja, az osztott figyelmet javítja az okoseszközök használata. Az érzelemszabályozásra, a társas kapcsolatok (szülői, kortársi interakciók) minőségére, gyakoriságára egyértelműen negatív hatást gyakorol a „kütyüzés”. A kutató beszélt arról is, hogy mit tehetünk szülőként, pedagógusként. Bemutatta a kutatócsoportjuk által kifejlesztett ALFI, a Jó Mobil alkalmazást, mellyel szabályozható az eszközhasználat időtartama, tematikája. ALFI lehetőséget biztosít a társakkal, szülővel történő játékra, digitális társként érzelmeket fejez ki, gátolja a függőség kialakulását.

Őt Stréhliné Peternák Magdolna követte előadásával. Logopédusként, gyermekekkel foglalkozó szakemberként a gyakorlati életet képviselve számolt be tapasztalatairól. Tőle tudta meg a hallgatóság, hogy a mai 3-4 éves kicsik beszédfejlődése sajnos szignifikáns elmaradásokat mutat a korábbi évek méréseihez képest. Stréhliné Peternák Magdolna hangsúlyozta a pedagógusok szerepét a szülők edukációjában. Meggyőződése, ha egyre többen, egyre többet beszélnek ezekről a következményekről, felnyithatjuk a szülők szemét, és talán tudatosabbakká válnak az okoseszközök gyermekkézbe adásának terén.

Ezt követően Aknai Dóra Orsolya gyógypedagógus, IKT szakértő, neveléstudományi kutató prezentációját hallgathatták meg az érdeklődők. Az előadó a digitális eszközök aktív felhasználójaként a gyakorlati és kutatói tevékenységet ötvözve osztotta meg gondolatait.  „Miért, hogyan és mivel?” című előadásában megismerkedhettek a kódolás, a robotika rejtelmeivel, illetve azok képességfejlesztő hatásaival. Az előadó hangsúlyozta, hogy a digitális eszközök használata csak akkor, és csak olyan mértékben történjen, amennyire épp szükség van a gyermekek fejlettségéhez, problémáihoz igazítva. Eloszlatta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kételyeket, és mindenkit biztatott sokrétű felhasználási lehetőségének kipróbálására, alkalmazására.