Zichó Viktor, a környezetvédelem nagykövete: "Tökéletes pillanat volt a Hindukush hegységben"

A hegyi kerékpár szerelmesének érkezése, rövid tartózkodása, szerénysége illett az egyéniségéhez és Kőrösi Csoma Sándor szellemiségéhez is. Gyors volt, rapid, derűs és hatékony. Zichó Viktor extrém sportoló, fotós, kerékpáros, sziklamászó volt a vendége nemrég a zalaegerszegi egyetemi karon Bérces Edit vezetésével működő angol klubnak, ahol angolul mesélt az egyik útjáról.

Arany Horváth Zsuzsa

Zichó Viktor Bérces Edit meghívására a zalaegerszegi egyetemi kampuszon, ahol a Kőrösi nyomát követő útról beszélt

Fotó: AHZS

Bérces Edit a szakmai angol nyelv egyetemi oktatója a hallgatók és a városban élő, az angol nyelv iránt érdeklődők számára indított klub tagjainak igyekszik különlegessé, élvezetessé tenni a nyelvtanulást, ezért érkeznek időnként a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Képzési Központjában működő csoporthoz rendkívüli teljesítménnyel rendelkező vendégek, mint ezúttal Zichó Viktor. Az pedig egyáltalán nem véletlen, hogy a sporteredményekre is fókuszál a sorozat, hiszen Bérces Editben világcsúcstartó Európa- és világbajnok ultramaratonista futót tisztelhetünk.

Komárom szülötte, Zichó Viktor is Jókai-féle regényhős lesz egyszer?

A komáromi születésű Zichó Viktor ebben a körben néhány hete tartott előadást Zalaegerszegen, méghozzá arról az útról, amit Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain haladva tett meg, természetesen kerékpárral. Kőrösi Csoma Sándor erdélyi szülőfalujától indulva 13 ezer kilométert biciklizett 11 hónap alatt az indiai Dardzsilingben található sírig. (Ismeretes, a kutató a magyarság eredetét kereste Kelet felé haladva, eközben szótárakat készített.)

A magyarság számára jelképértékű zarándokút teljesítője lapunk kérdéseire az időszűke miatt később telefonon válaszolt.

– Milyen munkát, milyen inspirációk, lökések, helyzetek alapján hagyott oda, hogy ma már csak annak éljen, amit szeret?
– Energetikai mérnökként helyezkedtem el 2018-ban, 14 hónapot dolgoztam, jónak mondhatom a mérnöki irodai munkahelyemet, a szakma is érdekelt, hiszen ezért tanultam a BME-n, sőt, már az egyetem utolsó évében is dolgoztam. Mégsem éreztem teljesen magaménak a dolgot. Egy 3 hónapos karibi utazás is nagyot fordított az érdeklődésemen, aztán pedig elindultam a Kőrösi Csoma Sándor expedíciómra.

– Hogy talált rá Kőrösi életútjára?
– 2014-ben olvastam az útinaplóját, nagy hatást tett rám.

– Véletlenül került a kezébe?
– Véletlenek nincsenek. Édesapám hozta haza, amikor otthon voltam Komáromban, beleolvastam, rögtön tudtam, hogy ezt az utat végig akarom járni.

Komárom? Jókai? Aranyember? Utazás? Viktorból is Jókai-hős lesz? Könnyen lehet, készült már 34 perces dokumentumfilm az Alpokot megcélzó útjáról, amit nemrég telt ház előtt vetítettek Budapesten az egyik moziban. Hamarosan látható lesz a közösségi médiában.

A szülők ugyan aggódtak a döntése miatt, de ma már büszkék a teljesítményre.

„Az ősmagyar lakot keresni induló” férfi, Kőrösi Csoma Sándor

Kőrösi Csoma Sándor 200 évvel korábban, 1819 novemberében indult el Nagyenyedről arra az útra, melyet 2019-ben Zichó Viktor követett és teljesített. A mai kerékpáros utazó Partium, Belső-Erdély, Székelyföld, Románia, Bulgária, Törökország, Irak, Irán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán érintésével a Hindukus hegységnél lépett Afganisztánba, Pakisztán után érkezett volna Indiába. Kőrösi Csoma Sándor terve az volt, hogy megtalálja a magyarok ősi földjét és élő leszármazottaikat Ázsiában. 1784-ben született a Kovászna melletti Kőrösön. Nagyenyeden tanult, a kollégium angol segélyéből a németországi göttingeni egyetemre került, orientalisztikával foglalkozott. India határán írta 1825 januárjában: „A liberalis tudományok között legkedveltebbjeim voltak a nyelvészeti, a földleírás és a történelem. (...) elhatároztam, hogy elhagyom hazámat s keletre jövök, s a hogy lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tanulmányoknak szentelendem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak.”

1819-ben indult el a kutató útra, mely 1842-ben a halálával ért véget Dardzsilingben. 1823-1827 között éveket töltött a mai India több városában. 1831-ben érkezett Kalkuttába, 1832-től a Bengáli Ázsiai Társaság könyvtárát rendezte, 1833. november 15-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta, 1834-ben jelent meg az első, tudományos alapossággal megírt és hiteles tibeti–angol szótár Kőrösi Csoma Sándor szerkesztésében. 1837-re már írt és olvasott magyar, román, héber, arab, szanszkrit, pastu, ógörög, latin, szláv, német, angol, török, perzsa, francia, orosz, tibeti, hindusztáni, maráthi és bengáli nyelven. Kalkuttában találkozott Schöfft József Ágoston magyar festővel, ő készített hiteles portrét Kőrösi Csoma Sándorról. 1842 tavaszán mocsaras, egészségtelen éghajlatú vidéken gyalogolt, ekkor maláriát kapott. Március 24-én érkezett Dardzsilingbe, április 11-én reggel érte a halál. Másnap a dardzsilingi európai temetőben helyezték végső nyugalomra. 1843-ban Pesten Eötvös József mondott róla és munkásságáról emlékbeszédet a Magyar Tudós Társaság közgyűlésén, 1845-ben emeltek oszlopot a sírja fölé. Útjának állomásait többen gyalogosan is végigjárták.

Kőrösi Csoma Sándor élete rabul ejtette Zichó Viktor fantáziáját

Van mire, azóta könyveket is írt az őt érő izgalmakról. A Kőrösi Csoma Sándor-úton például 8 hétig tartották egy kórházban fogva indok nélkül, ahonnan meg is szökött, de 130 kilométerről visszahozták, végül elengedték. Magyarázat: az indulása után tört ki a Covid, az óvintézkedésekre nem volt protokoll Indiában. Előtte Pakisztánban a börtönt is ki kellett próbálnia, de ott is sikerült megoldani a problémát.

– Bizonyára sokan követnék Önt, ha tehetnék, de nehezen mozdulnak, féltik elveszteni a megélhetést kínáló munkahelyi kötöttségeket. Mit tanácsol, hogyan lehet ilyen életvitel, életmód, élethivatás mellett megteremteni az anyagi biztonságot és a túrák költségeit?
– Kérdés, mi az anyagi biztonság. Ha az igényeket hozzáigazítjuk a terveinkhez, vágyainkhoz, az anyagiakat össze lehet hozni, ha élelem, fedél elég. Lehet luxust igényelve is utazni, vagy olyan puritán módon, ahogy Kőrösi tette, és mindkettő utazás, nemigaz?

– Átlagon felül aszkétának kell lenni az extrém sportolónak? Gondolok itt a monotóniatűrésre, a fizikai szükségletek kordában tartására, a kisigényű mindennapokra, de arra is, hogy jól bírja az ember a magányosságot, egyedüllétet.
– Kell megfelelő alkalmazkodó készség és önbizalom, hogy az ember megoldja az aznap estét, ha nem itt, akkor ott állítja fel a sátrát. Engem is próbáltak kirabolni a sivatagban, de én voltam a határozottabb, elszaladtak. De 99 százalékban jó és odaadó emberekkel találkoztam az útjaim során.

– A fizikai erőnlétet milyen edzésterv biztosítja? És a pszichés, mentális jóllétet?
– Volt olyan időszak, amikor nem nagyon foglalkoztam az egészséggel, de már tudom, hogy a kettő, a testi és a lelki egyensúly összefügg. Négy éve jógázom, ami sokat segít a regenerálódásban mentálisan, fizikailag egyaránt. Az edzőterem nem, de a szabadtér a jóbarátom. Hegyi kerékpár, sziklamászás, ez a repertoárom.

– A blogja beszámolói alapján úgy tűnik, könnyen köt ismeretségeket az útjai során, a szerendipitás és a nem várt nehézségek sora egyaránt megtalálja. Milyen kivételes élményt őriz egyikről, másikról?
– Csodaszámba menő? Mondjuk, amikor Afganisztán keleti részén 2019 novemberében elértem a Hindukush hegységet. Egyedül voltam, csak néztem a hegyeket, hálás voltam, éreztem, hogy tökéletes a pillanat. A rossz pedig természetesen az, amikor a kórházból elszöktem, majd rátámadtam a rendőrökre, annyira kivoltam idegileg. Impulzív vagyok, de azért nem ennyire, normál esetben nem jövök ki könnyen a sodromból. Láttam magam kívülről, húzós volt a helyzet.

Afrika, Kilimandzsáró, Skandinávia, Alpok után a Himalája déli hegyvonulata Zichó Viktor terve

Zichó Viktor Afrikában feljutott biciklivel a Kilimandzsáró csúcsára, mint mondja, egész jól bírta a tüdeje a magasság gyors elérését. Skandináviában a hideget tesztelte, benne saját tűrőképességét.

– Kőrösi Csoma Indiáig vezető útvonala, Afrika, Skandinávia, és az Alpok után ebben a hónapban, márciusban következik a Himalája. Hogy áll a felkészülés? Előre deponálja a felszerelést, élelmet, túravezetőket keres, nyelvet tanul?
– A korábbi elképzelésekhez képest rövidebb útra megyek, Bhutánban lévő 500 kilométeres szakaszt teszek meg. De nem tettem le a Himalája-traverz expedíció megvalósításáról, ami a Himalája legnyugatibb pontjától, Nanga Parbattól a legkeletibb pontig, Namcha Barwáig tart, 2025-ben tervezem.

– A támogatók, az eszközkészítők könnyen, szívesen csatlakoznak az Ön vállalásaihoz?
– Jelenleg külföldön építek kapcsolatokat, az idei stratégiát közvetítőkkel tervezem. Hamar lelkesednek a támogatók, a szerződés aláírása már nehezebb. A svájci KOBA gyárt személyre szabott kerékpárokat, így nekem is készült.

– Hosszú távú élettervek?
– A Himalája a legnagyobb terv, kisebb utakat biztos csinálok még, de szeretnék családot és majd velük is utazni akarok.

A legfontosabb kérdéskör a végére maradt: a környezetkímélés, a fenntarthatóság.
– Nem csak szenvedélyből kerékpározom, a kommunikációm lényege a fenntarthatóság felé való kollektív előrelépés és az egyéni felelősségvállalás alkalmazása a közlekedésben is. Kerékpárral közlekedni energiahatékonyság és kibocsátás szempontjából a legjobb, amit tehetünk a jövőnkért és a nekünk otthont adó Föld megóvásáért. Tegyünk érte közösen!

Zichó Viktor eddigi nagy útjai: