Nagyszombat: a csendes várakozás és a feltámadás ünnepének előestéje

A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap, a húsvéti ünnepkör szent három napjának (triduum sacrum) utolsó állomása. A nagypénteki gyász után ezen a napon a hívők csendben várakoznak Jézus Krisztus feltámadására, amelyet nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepel a kereszténység.

Zaol.hu

Magyarországon a nagyszombat nem munkaszüneti nap, de a katolikus templomokban egész napos szertartások zajlanak.

A nap liturgiája három fő részből áll:

Délelőtti szertartás: a szertartás a szentmise liturgiájával kezdődik, amelynek során a pap megáldja a vizet, a tüzet és a húsvéti gyertyát. A hívők megújítják keresztségi fogadalmaikat, és ezen a napon szokás a húsvéti bárány szentelése is.
Esti vigília: a nagyszombat csúcspontja az esti vigília, amely sötétben kezdődik, és a feltámadás örömhírével ér véget. A szertartás során felolvassák a teremtéstörténetet, és fokozatosan gyújtanak gyertyákat, amíg a templom fényárba borul. A vigília csúcspontja a húsvéti örömhirdetés, amely Jézus Krisztus feltámadását ünnepli.
Húsvéti mise: a vigília záróakkordjaként húsvéti misét celebrálnak, amelyen a feltámadt Krisztust ünneplik a hívek.

A nagyszombat a csendes várakozás és a feltámadás ünnepének előestéje. A nap liturgiája Jézus Krisztus szenvedésétől és halálától a feltámadás öröméig vezet, és lehetőséget ad a hívőknek a lelki elmélkedésre és a hit elmélyítésére.