A teaszertartások különleges világába kaptak betekintést Pákán

Európában a teázás a kultúrája a nagy földrajzi felfedezésekhez köthető, ám nem az angolok, hanem a portugálok hozták be a teát. Később aztán inkább Angliában szoktak rá a keletről érkező forrázott italra és lett komoly kultusza. Volt olyan időszak, hogy az angol gazdaság 10 százalékát a teával való kereskedelem tette ki. Magyarországra később jutott és nem is igazán honosodott meg, nem vált divattá a minőségi teázás.

Nemrégiben Pákán több alkalommal tartott a keleti teaszertartás világába bevezető ceremóniát Czvik Csenge okleveles tea szakértő és jógaoktató, ahol a résztvevők a teafajtákkal, stílusokkal és a készítéssel is ismerkedtek.

Az első teás élménye az Everness Fesztiválon volt Csengének, ott szerezte első élményeit és információit a keleti teázásról, kóstolt eredeti keleti teákat.

– Akkor jött át a „feeling”, hogy ez egy teljesen más szintje a tea kóstolásnak, mint amit mi európaiak csinálunk – magyarázta. – Ekkor elindulta lavina, teákat vásároltam és főztem, de rájöttem, hogy nem is annyira egyszerű a keleti teázás kultúráját elsajátítani, ezért olvastam és néztem videókat, majd elvégeztem egy képzést a magyarországi Tea Akadémián, Magyarország egyetlen „teás” oktatói helyén sajátítottam el a teaszakértő képzést.

Mi történik egy teaceremónián? Miért más, mint egy hétköznapi teázás?

– A különbség abból adódik, hogy itt nem csak egy csésze tea készül el, hanem ez egy komplex művészeti és közösségi élmény – magyarázta Czvik Csenge. – A teának több ezeréves a múltja, fogyasztása Kínából terjedt el. Négy kulcsszó alapján építjük fel a szertartást: harmónia, tisztelet, tisztaság és a békés nyugalom, ezeket igyekszünk megteremteni a szertartásokon. Míg az európai csak leül, vesz egy filtert, beáztatja, majd gyorsan megissza, addig egy keleti szálas teát fogyaszt és meditatív tevékenységként tekint a teázásra, mint minőségi én-, vagy közösségi időre. Sokkal több gramm tealevelet és jóval kevesebb vizet használunk ilyenkor s minden apró dologra figyelünk, például, hogy milyen a víz, mekkora benne az oldott ásványi anyag tartalom, figyelünk a hőfokára, hiszen nem minden tea szereti a forró vizet, továbbá figyelünk az áztatási időre, hiszen van olyan tea, aminek szinte csak másodpercnyi idő kell az áztatáshoz, de van, aminek 20 másodperc. Emellett tradicionális eszközöket használunk, mint a fedeles csésze, yixing kanna. Különféle teás irányzatok vannak, teljesen más eszközigénye van egy kínai, mint egy japán teaceremóniának, mivel a tea, teázás kultúrája az adott nép kultúrája, szokásai, történelme nyomán fejlődött ki. Japán jobbára zöld teát isznak, Kínában pedig van fehér, sárga, oolong és puerh tea is a hagyományos zöldön és feketén kívül.

A szertartásoknak üzenete is van

– A teaceremóniákon igyekszem átadni a résztvevőknek azt, hogy a filteres, illetve a megszokott zöld, fekete és gyümölcsteákon kívül rengeteg féle tea és íz van. A ceremóniákon nem használunk cukrot, tejet, hanem próbáljuk a teának a lehető legkifinomultabb ízvilágát megfogni és felszolgálni, hogy a szertartás résztvevői a tea valódi ízét ismerjék meg, amiben lehet gyümölcsösség, virágosság lehet földes jegy, vagy más, amit ha az ember megtapasztal és egyre több ilyet fogyasztani, akkor rájön, hogy a teák világa varázslatos. Az ízlesés is át tud alakulni ezáltal, még jobban kiérezzük az ízeket. Ahogy a bornál vannak kóstolók, sommelierek, úgy a teánál is vannak hivatásos kóstolók.

Csenge álma, hogy eljusson Ázsiába és ott helyben is tanuljon mesterekről, illetve, hogy idehaza oktasson, hogy bizony lehet a teázás minőségi időtöltés és fogyaszthatjuk máshogy is, mint ahogy a hazai mindennapokban szokássá vált.

Hiszen – mint mondta – mi európaiak is magunkévá tudjuk tenni a keleti filozófiát és talán szükségünk is lenne arra, hogy átérezzük, milyen a keleti teázás, hogy picit lenyugodjunk, megtaláljuk a csendet és összehangolódjunk a természettel.

– A teázásnál fontos, hogy tiszteljük a teát, a természetet, ami azt adta, vagyis ez egy összekapcsolódás, harmóniába kerülés, ami az európai embernél napjaikra jellemző pörgős életvitel mellett nem jellemző, nincs egyensúly, a tea viszont segíteni ennek megtalálásában – tette hozzá. – Minden teának megvan a saját egészségügyi hatása is, különböző élethelyzetekben, napszakokban különböző teákat lehet fogyasztani, hogy még inkább kiteljesedjünk a mindennapokban és békésebb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb legyen az életünk.

Magyarországon még viszonylag kevesen foglalkoznak a keleti teakultúrával, viszont a Tea Akadémia partnere a Ceylon Tea Board, a ceyloni teaszövetség, az akadémia oktatói közt is van olyan, aki Japánban tanulta a teaszakértői mesterséget.