Parkok, ligetek fáin "nappaloznak" az erdei éjszakák ragadozó madarai

Az adatok beérkezése és összesítése hosszabb időt vesz igénybe, a zalaegerszegiekről viszont dr. Illyés Zoltántól sikerült információt szerezni. A Mindszenty Ifjúsági Ház intézményvezetője, mint biológus és képzett természetvédelmi szakértő, nem csak a zalaegerszegi madárgyűrűzéseket szervezi, hanem jóvoltából mentettek már meg több sérült vagy árván maradt fülesbaglyot is. Az idei felmérést három csoportban, egymást tájékoztatva végezték: Gál Szabolcs és Bognár Előd önállóan, dr. Illyés Zoltán pedig a fiai: Illyés Gergely, Illyés Pál, Illyés Benedek és Illyés Ferenc társaságában vizsgálta át a város parkjait, ligeteit, nagyobb fás-, bokros területeit.

- Ahhoz képest, hogy a tavalyi szinkronfelméréskor nem sikerült egyetlen erdei fülesbagolynak sem a nyomára bukkanni, s zalaegerszegi nem is szerepelt az adatok sorában, az idén elégedettek lehetünk: fiaimmal a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Központ területén az egyik öreg fán 3 erdei fülesbaglyot is felfedeztünk, alattuk 53 jellegzetes bagolyköpetet számoltunk össze. Egy másik fa alatt 13 friss köpet is bagoly jelenlétére utalt, sajnos a madarat nem sikerült megpillantanunk. A Platán sor környékén (a Mikes Kelemen utcában) 1 erdei fülesbagoly jelenlétére derült fény - tájékoztatta lapunkat a bagolynépszámlálás eredményéről dr. Illyés Zoltán.

Azt mondják a szakemberek a "0-adat is adat", nos egy ilyennel (utólag) magam is szolgálhatok: bár jó két órán át bolyongtam nagy lelkesen a zalabesenyői városrész bagolydácsa céljára alkalmasnak látszó fái körül, nem volt sikerélményem: sem baglyot, sem jelenlétére utaló köpetet nem leltem.

A bagolyadatok a szinkronfelmérésen kívül is értékesek, hangsúlyozta dr. Illyés Zoltán, ezért mindenkit buzdított, hogy a könnyen észrevehető köpetek (a baglyok az egészben lenyelt zsákmány emészthetetlen részét: szőrét; csontját; tollát visszaöklendezik és kiköpik) felfedezése esetén értesítsék a madártani egyesület tagjait, dr. Illyés Zoltánt, Gál Szabolcsot vagy bármelyik madarászt.

Baglyokra sűrű lombú, örökzöld fa (fenyő, tuja, hamisciprus, tiszafa...) ágain számíthatunk. Először nézzük meg, nincs-e- alattuk bagolyköpet. Ha van, a fa körüljárásával egyre távolabbról vegyük szemügyre a lombot, hátha sikerül megpillantani a madarakat is.

Hogy miért bandáznak az amúgy magányosan, fészkelési időben párban élő, rejtőzködő erdei fülesbaglyok télen a városi, falusi parkokban? A szakemberek is csak találgatják az okokat: valószínűleg vonzó a lakott területen aktívabb életet élő egér és pocokkínálat, de nem utolsó sorban szerepe lehet annak is, hogy a külterületeken a lombhullató fák kopasz ágain jól láthatóan gubbasztva ők jelentenék a könnyű zsákmányt a nagyobb testű ragadozó madarak (héja, parlagi sas, egerészölyv, sólyom) számára. Ezt a veszélyt küszöbölik ki az emberek közelében a belterületi "nappalozással".