Kihirdették a népi kézműves pályázat eredményét

Kifejezetten macskura álarcokra voltak kíváncsiak, mondta Kiss-Molnár István, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház intézményegység-vezetője. Ehhez azonban ismerniük kellett, mi is az a macskura, amelynek hagyománya a mai napig él nagyon sok göcseji településen. Húshagyókedden szürkülettől kezdve járták a falut a macskura álarcot magukra öltő gyerekek és fiatal felnőttek. Bekopoktak mindenhova és adományt kértek. A lényeg az volt, hogy nem szólalhattak meg. Az alakoskodásnak az vetett véget, mikor a háziak felismerték valamelyikőjüket. Vagy ők unták meg, és kérték az adományt, ami farsangi fánk, szalonna, vagy dió volt akkoriban.

- A pályázaton két korosztály vehetett részt: az általános iskola 1-4. évfolyamain, illetve az 5-8. évfolyamain tanulók. A hagyomány mibenlétéről és a felhasználható alapanyagokról útmutatást is adtunk. A pályázatot széles körben hirdettük meg, de csak tíz pályamunka érkezett be összesen a gellénházi dr. Papp Simon Általános Iskolából, valamint a zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskolából és Gimnáziumból. Talán megijedtek a gyerekek a feladattól. Sajnáljuk, de reméljük, hogy a pályázat meghirdetésével megtettük az első lépést a macskurázás hagyományainak megismerése és felélesztése érdekében. Ezért is bízunk benne, hogy a jövő évi pályázatra több alkotás érkezik be.

Az intézményegység-vezető értékelésként elmondta, hogy az Ady-iskolából Somlai Nóra és Szántó Dóra 4/b osztályosok nyerték a korosztályi kategóriát. Nem a téma volt a mérvadó, mert álarcuk inkább a busóra hasonlított, viszont kiválóan állították össze csupa természetes anyagból.

A felső tagozatosok körében Takács Vanessza, a gellénházi általános iskola nyolcadik osztályosa lett az első. Holtodiglan-holtomiglan című alkotása hűen visszatükrözi, milyen is egy jellegzetesen elmaszkírozott macskura álarc. Szokás volt akkoriban bolond menyasszonynak és bolond vőlegénynek beöltözni, a két macskurával ezt a hagyományt is felelevenítette.