A kommunista erőszak világszerte százmillió emberéletet követelt

A vetítést megelőzően az est moderátora, Szekeres Péter művelődésszervező felidézte, történeti források mintegy százmillióra teszik a kommunizmus áldozatainak számát, bár „e döbbenetes adat sem képes visszaadni azon emberek tragédiájának mértékét, akiknek életét derékba törte s családját tönkretette a kommunista diktatúra”.

– A Magyar Nemzeti Levéltár 2019-ben megvásárolta Oroszországtól mintegy 682 ezer magyar hadifogoly és elhurcolt civil személyi kartonját. Köztük volt Csörnyi Kálmáné is, aki 1922-ben született Hévízszentandráson, s itt is élt, egészen a II. világháborúig. A Tiszántúlon, Alpárnál esett fogságba, onnan a 163. számú hadifogolytáborba hurcolták az akkori Traktornijba, amelyet ma Privojzsszkijnak neveznek. A fiatalember itt, a szülőhelyétől csaknem háromezer kilométere hunyt el 1945. február 6-án, s idegen földben, a hadifogolytábor temetőjében nyugszik – mondta el Szekeres Péter.

A művelődési központ munkatársa egyik másik áldozat sorsát is bemutatta. Az Andocson született Rózsa Mihály később Hévízszentandráson élt, majd a bekerített Budapesten esett fogságba 1945. február 8-án. Őt Antonovkára vitték, ahol október 28-án vesztette életét. Őt az ottani tábor 3. számú parcellájának 10. sorában helyezték örök nyugalomra, otthonától 2300 kilométerre.

Szekeres Péter arról is beszélt, a Festetics György Művelődési Központ az emléknapon évek óta az áldozatok egy-egy szűkebb csoportjának tragédiáját mutatja be. Az előadások résztvevői már megismerhették például a Gulágra elhurcolt nők sorsát, tavaly pedig az egyházak helyzetéről esett szó a kommunista diktatúra idején.

Az emlékezők ezúttal a Koronatanú című film kapcsán az elnyomó rendszer kezdeti éveinek történéséit, illetve a Magyar Testvéri Közösség nevű csoport felszámolását ismerhették meg dr. Szekér Nórától, s így rajzolódott ki például a Független Kisgazdapárt gyengítésének és ellehetetlenítésének története is.

A dokumentumfilm Arany Bálintnak, az FKGP szervezőtitkárának kiállását és meghurcolását mutatja be – eredeti felvételekkel s történészi kommentárokkal, amelyekből felsejlik a II. világháború utáni demokratikus törekvések eltiprásának, illetve a korai koncepciós pereknek és kínvallatásoknak az időszaka.