2023.12.14. 15:30
A termelők szívükön viselik a karácsonyfák sorsát
Surdon évtizedek óta szinte mindenki fenyőfatermesztéssel és -forgalmazással foglalkozik, ahogy ez a környező falvakra is jellemző. Sőt, Nagykanizsa miklósfai városrészében is találkozunk örökzöld ültetvényekkel.
Kanász János egy gyönyörű Nordmann fenyőt mutat a saját birtokán. Surd és térsége olyan adottságokkal rendelkezik, amire az egész országban büszkék lehetnek
Fotó: Szakony Attila
Az eltelt évtizedek során a fővárosban, illetve a nagyobb megyeszékhelyen vásárolt fenyőfák jó része Dél-Zalából, illetve a szomszédos Somogy vármegyei aprófalvakból került ki. A modern világ divathullámai sem változtattak ezen a tendencián, az illatos, valódi fenyő jelenlétét a lakásban semmilyen alternatíva nem pótolhatja. A termelők pedig határozottan kiállnak az álláspontjuk mellett, ugyanis a területekről eltűnő fákat mindig egy kicsit többel pótolják.
Surd, Nemespátró, Liszó és Belezna térsége évente a magyar lakosság karácsonyfa szükségletének 60 százalékát biztosítják.
Első utunk Surdra vezetett, ahol az út menti portákon szinte mindenütt kivágott, becsomagolt fenyőfák támasztották a kerítést. Pedig a kereskedők jó része ilyenkor már bőven a piacokon árulja a fenyőfákat.
- Nem túlzás azt állítani, hogy a településünkön élők 96-98 százaléka, vagyis majdhogynem mindenki fenyőfa termesztéssel foglalkozik - mondta Kanász János polgármester, aki szintén közéjük tartozik. - Nagyon sok család kizárólag ebből él, míg néhányan másodállásban, fizetéskiegészítésként végzik a munkát. Minden hétvégéjüket feláldozzák azért, hogy gondozzák, ápolják az örökzöld birtokukat. Ez azt is eredményezi, hogy nincs munkanélküli a faluban.
Hozzátette: egy millió darab fenyőfa hazájában a gazdálkodók összesen 600 ezret értékesítenek. A legnépszerűbb fenyő továbbra is a Nordmann fajtájú, vagyis kaukázusi jegenyefenyő, amit három éves korában ültetnek el. És nagyjából 12 év múlva lehet eladni, 1,5-2 méteresen. Addig rengeteg törődést, gondozást és munkát igényel, hiszen évente legalább hatszor illik kaszálni közötte a gazt, míg a kártevők ellen permetezni kell, tápoldattal ellátni, hogy egészséges legyen, valamint a fenyőfa alakjára is érdemes figyelni. Még így is előfordul, hogy valamelyik nem adja ki azt a kívánatos formát, amire számítanak, viszont akkor az ágait levágják és a koszorúkötőknek értékesítik.
- A Nordmann fenyő két hónapig is a lakás dísze lehet, nem bök és könnyű díszíteni - folytatta. - Egyértelműen műfenyő ellenesek vagyunk, hiszen ma már nem titok a műanyagok talán soha nem bomlanak le és óriási természetkárosító hatásuk van. A fenyőket úgy termesztjük, mint Makón a hagymát, ebből élünk. Kivágunk évente 600 ezret, akkor ennél lényegesen többet ültetünk. Sőt ezzel oxigént adunk a természetnek, vagyis tisztább lesz a levegő.
Kanász János az árakról is szólt. Szerinte a tavalyihoz hasonló árfekvésben lehet vásárolni a piacokon.
A lucfenyő méteréért 4000, az ezüstért 5000, míg a Nordmann fenyőért 8000 forintot kérnek. Nem mindenki vállalja azt, hogy saját maga értékesíti a fenyőjét, ezért eladja a viszonteladóknak, kereskedőknek, akik nyomott áron dolgoznak méteréért 3-4000 forintot fizetnek. Természetesen olykor ennek háromszorosáért kínálják a lakosságnak.
Nyilván ez is járható út azoknak, akik több ezres nagyságrendben termesztik a fákat.
Nagykanizsa Miklósfa városrészében élő Szár Balázs őstermelőként egyelőre kisebb léptékben termeszti a fákat. Lelkesedése nem ismer határokat, felmászik a fenyőfákra begyűjti a tobozokat, majd az ebből kinyert magokat ülteti el. Ebből bölcsődét, óvodát és iskolát tart fenn.
- Augusztus végétől szeptember közepéig szedem a tobozokat - mesélte. - Ezeket fajtánként külön kartondobozokban tárolom és kora tavaszig a padláson száradnak. A luc- és az ezüstfenyő tobozai széthullanak abból könnyedén kipottyan a mag, ami viszont nem, azt kiteszem a fényre, kinyílnak és családi programként kiütögetjük belőlük. A Nordmann és Kolorádói jegenyefenyő magjai még nagyobb odafigyelést igényelnek, szét kell morzsolni, rostálni és utána lehet felhasználni.
Ha ez még nem lenne elég aprólékos, időigényes munka, akkor a kinyert magokat az ültetés előtt alaposan be kell áztatni. A talaj előkészítése is lényeges. Szár Balázs hozzátette: a kerti agyagot tőzeg hozzáadásával gazdagítja, fertőtleníti. Ha elkészült, akkor a föld tetejére hinti a magokat, amire homokot szór, amit folyamatosan nedvesen kell tartani. Itt még nem ért véget a gazda dolga, hiszen állandó gyomlálást igényel, a kártevők elleni védekezésre is ügyel. Kizárólag saját fenyőcsemetével dolgoznak, hiszen ennek a gondoskodásnak a révén a csemeték életben maradása 95 százalékos, ami egyértelműen siker.
- A kétéves lucfenyő a magágyból kiemelhető és telepíthető a végső helyére - folytatta. - A többi fajta többnyire három éves korában lesz elültethető, amit négy kisebb területünkre helyezünk ki. A miklósfai kertben, a liszói és mórichelyi birtokon összesen közel 6000 fa található. Kistermelőként átlagos évet zárhatunk, s mivel ügyelünk a változatosságra többféle fenyőből választhatnak a vásárlóink.