Zajlik a népművészek Értékes Zala kurzusa

Szalay Cecília Nován él, több mint harminc éve foglalkozik népi kézművességgel. Nagymamája nagyon szépen hímzett, ám azt nem tőle, hanem később, Domján Zsuzsanna hímző Népi Iparművész foglalkozásain tanulta. Társai, Mikolics Zoltánné Vera Letenyéről, Magai-Király Eszter Lentiből érkezett a hetési hímzés kurzusra.

- Elmúlt alkalommal kézbe való jegykendőt varrtunk, most pedig a hetési női vállkendő alapját szabtuk ki, mindenki más mintát választott. Eszterrel együtt mindenképpen szeretnénk hordani, néptánc fellépéseinken használni. Nagyon örülünk, hogy autentikus darabot készíthetünk, s végigkísérhetjük a folyamatot a szabástól az azsúrozásig, hímzésig – mesélte Cecília.

A Csoóri Sándor Alap által támogatott program oktatója Domján Zsuzsanna és Mecséri Cecília hímző és népi kismesterség oktató, akik a feladatokat megosztják egymás között.

- A hagyományokat követjük, szakkönyvből dolgozunk, nem az újításon van most a hangsúly. Úgy vélem, a biztos tudáshoz és megújításhoz először az eredeti szabásra, motívumkincsekre van szükségünk – érvelt a hímző Népi Iparművész. - Ezelőtt jegykendőt készítettünk, egy kisebb darabot, hogy szokják az anyagot, a fonalat, a tűt. Akkor megtanulták a borítékos sarokmegoldást, amit most a kendőnél is alkalmazunk a derékszögű sarkánál. A kendőt azsúrozással, kézzel szegjük be, ugyanis régen sem volt varrógép. Ha valaki később szeretne bonyolultabb mintát vagy blúzra hímzett motívumot, az később megteheti, miután az alapokat megtanulja. Nagyon fontos mozzanat az előkészület. Úgy tartom, hogy a munkafolyamatban hatvan százalék a tervezés (anyag-, fonal- és mintaválasztás, a minta kiszúrása, rajzolása), a többi a hímzés – mondta Domján Zsuzsanna.

Mecséri Cecília hozzátette, a kendő elkészülte után a hetési kötényt oktatják: Zsuzsa a nagy rózsás motívumot, míg ő a szegést és a tökmagot tanítja. Ugyancsak Cecília mutatja majd be a subrikát és a bújtatásos technikákat. Céljuk, hogy idővel a hímzők minél több saját készítésű viseletet varrjanak.