Kirándulási lehetőségekkel hívogat a táj, a romantikus környezetben kéklő pacsai tó

A körülvevő, szelíden dimbes-dombos táj, a zöldellő legelők, a jobbára érintetlen erdők, a romantikus környezetben kéklő pacsai tó, valamint a könnyen megközelíthető szőlőhegyek kellemes időtöltéssel, kirándulási lehetőségekkel hívogatnak, s késztetnek megállásra.

Pacsa turisztikai lehetőségeiről beszélgetünk a „Mert az Ön települése is rajta van a térképen!” sorozatunkban Kelemen Tamás polgármesterrel, Bokor Ferencné Ági alpolgármesterrel, s mindazokkal, akikkel találkoztunk a kedves kisvárosban.

– Mi nem a helyi turizmus fejlesztésért dolgozunk olyan értelemben, hogy hozzánk sokan érkezzenek. Pacsától mintegy húsz kilométer távolságra találhatók a híres üdülő- és fürdőhelyek, mint Hévíz, vagy Keszthely a Balatonnal, netán Zalakaros, ezekkel a turizmus terén nem versenyezhetünk. Célunk, hogy a pacsaiaknak teremtsünk biztonságot, ezen belül kedvező életfeltételeket, jól élhető várost. Nekik igyekszünk vonzó programokat szervezni, olyanokat, amelyeken minden korosztály jól érzi magát. Természetesen megérint bennünket is a turizmus, hiszen közelségünk miatt hozzánk is érkeznek szállást keresők, mert ebből az üdülővárosokban sincs mindig elegendő, de olyanok is vannak, akik azért telepednek le itt, mert az üdülőhelyek innét könnyen elérhetők. Vannak panzióink, amelyekben viszont inkább olyanok alszanak, akik a munka miatt érkeznek Pacsára. Arra törekszünk, hogy a szolgáltatásaink legyenek olyanok, amelyek megtartják a lakosainkat – vázolja Kelemen Tamás, majd sorolja, hogy a többi között mit kínál lakóinak a város.

Megtalálhatók az alapvető üzletek, öt-hat olyan komoly szakbolt is van, ahol minden alapvető dolog beszerezhető, van például pékség, húsbolt, benzinkút, bankfiók, bankautomaták, jó az egészségügyi ellátásuk, helyben van mentő, gyógyszertár, valamint tűzoltóság is, a hivatalok teljes palettája, gyermekeknek bölcsőde, óvoda, iskola, léteznek munkahelyek a városban. Jó az autóbuszközlekedés, naponta még Budapestről is megfordul egy járat. Közel vannak a zalai nagyvárosok, s azok, akik a vidéki életformát választják, a másik városi munkahely miatt nem költöznek el innét.
– Idővel sok minden megváltozott a környezetünkben. Sajnos, a rendszerváltás legnagyobb vesztesei a szőlőhegyek lettek. A szőlőskertek gazdáinak rövid időn belül be kellett látniuk, hogy csak veszteséggel termelhetnek. Egyre többen felhagytak nálunk is a szőlőműveléssel, inkább áttértek a gyümölcstermesztésre. Ráadásul a gazdák nem tudják felvenni a harcot az amerikai szőlőkabóca terjesztette fitoplazma fertőzéssel. Itt évente minden gazdának pusztul a szőlője, s ezt megállítani a kis parcellákon állami segítség nélkül nem lehet. Itt a 17. századtól példás volt a bortermelés, amikor túl akarták adóztatni, a gazdák még Bécsbe is elmentek, Mária Teréziától kértek segítséget az érdekeik védelmében. A gazdák a hegyen építtették fel 1763-ban a barokk kápolnát Szent Márk tiszteletére, kérve a hegy védelmét. Nem akarjuk a városi infrastruktúrát kivinni a hegyre, mert meg szeretnénk őrizni a szőlőskerti életformát.

Az alapvető közműveket persze fejlesztjük, az idén is elkészült egy új útszakasz, s mindenfelé jól bejárható a szőlőskert – említi Kelemen Tamás.
A műemlék hegyi kápolnán kívül más, régi épített és természeti emlékei is vannak Pacsának. Az idén nyáron elhunyt Mészáros Ferenc egykori iskolaigazgató, helytörténész több könyvet is írt Pacsáról, melyeket Bokor Ferencné Ági mutat meg, megemlítve, hogy az ő fotóit is felhasználták az Emlékeink házában, ahol a hatvanas évek lakásviszonyairól, életkörülményeiről mutatnak be kiállítást a helyi lakosok gyűjtéséből, adományaiból. Ági mesél a régi időket őrző emlékekről, melyekről szobrok, kövek tanúskodnak. A könyvtár közelében áll a 750 éves évfordulóra állított kő, Pacsa első írásos említése 1251-ben történt. A templom melletti épület falán emléktábla őrzi az 1932. február 18-i pacsai sortűz eseményét, amikor a rendfenntartók az állami adóvégrehajtó ellen tüntető tömegbe lőttek. A sortűznek két halálos áldozata és négy súlyos sebesültje volt.
Megtudjuk, hogy jelentős építészeti értékük a római katolikus templom. Első említett papjai: 1281-ben Illés, 1337-ben Pál. A török időkben elpusztult plébániát 1720-ban állították vissza, majd az egykori templom romjaiból építettek új templomot, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. A 19. század közepére ennek az állaga teljesen leromlott. 1875-ben, a Veszprémi Érsekség támogatásával épült fel a jelenlegi templom, az épület legújabb ablakcseréje, belső festése most történt meg.

A szőlőhegyen, egy keresztútnál vigyázza a zalai dombokat a pacsai öreg hárs, mellőle szabad szemmel is ellátni a Balatonig. Bokor Ferencné Ági elmondja, hogy a legenda szerint a fa őséhez maga Csaba királyfi kötötte ki a lovát, amit a közeli forrásból megitatott. A kutat ma is Csabakútnak hívják. A fát Az év fája versenyére is benevezték, ahol 5. lett.

Bokor Ferencné Ági megmutatja művelődési házuk büszkeségét, a közelmúltban felújított s multifunkcionálissá vált színháztermüket.

– A terem elkészültével tudjuk fogadni a Déryné színház előadásait, mert a színpadtechnikánk már ezt is lehetővé teszi. Nyáron a Gül babát adták elő nálunk, várhatóan novemberben A boldog herceg előadást nézzük meg. Egész évben folyamatosak a városban a rendezvények, melyeket az önkormányzat a művelődési házzal és a civil szervezetekkel közösen szervez. November 17-én, pénteken egészségnapot tartunk különböző szűrésekkel. Igyekszünk a kórházzal közösen helybe hozni azokat a szűréseket, amelyekkel megelőzzük a kórházba utazást. Nehéz volna minden rendezvényünket felsorolni, de amit meg kell említenem, májusban volt a városi gyermeknap, szeptember utolsó napjaiban az idősek köszöntése, színes műsorral. Április végén tartottuk a Márk-napi hegyi szentmisét és a búzaszentelést a kápolnánál. Ezeken kívül több könyvtári program is van a gyermekeknek egész évben.

- Az állami ünnepeken és az adventi gyertyagyújtásokon az általános iskola diákjai is adnak műsort. A rendezvényeinken minden helyi csoportnak biztosítunk fellépési lehetőséget. Szeptemberben fontos eseményünk a város napja, ami kétnapos ünnep, de mindenki örömére vannak programjaink a tónál is – sorolja Bokor Ferencné Ági.

A tó, gyönyörű őszi színeivel ma néptelen. Ki hinné, a kilencvenes években volt hétvége, amikor 1200 strandbelépőt adtak el. Ma a kétszáz fős horgászegyesület változatlan lendülettel működik, de a motorizációs robbanással a fiatalok más helyekre vágynak…

A parton találkozunk Leader Danilával és kutyájával:

– Tíz hónapja lakom Pacsán, nagyon jól érzem magam. A nagypapám 56-os menekült volt, Budapestről került Németországba. Először Zalakaroson akartunk házat venni, de nem tetszett igazán, mire a tulajdonos a közelben lévő kisvárosi házukat javasolta. Pacsán minden megtalálható, ami a jó élethez kell. Eddig nagyon bejött, és itt ez a tó is, imádom!