Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az orosz-ukrán és az izraeli háborúról

Tavaly február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, ám előtte az ukránok finoman szólva sem bántak jól az ott élő orosz kisebbséggel. Az egyre mélyülő konfliktus régebben, 2014-ben kezdődött, amikor Oroszország egyetlen puskalövés nélkül elfoglalta a Krímet, emlékeztet dr. Nógrádi György kül- és biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, majd a jelenről szólva úgy összegez: az oroszok elfoglaltak négy olyan területet, ahol oroszok élnek többségben, vagy jelentős számú kisebbségként.

– Jelenleg a világ katonai szakértői abból indulnak ki, hogy ezt a háborút sem Oroszország, sem Ukrajna nem tudja megnyerni – szögezi le dr. Nógrádi György. – Most úgy néz ki, az amerikai vezetők próbálnak kihátrálni a konfliktusból, és arra kérik Európát: pénzelje tovább a harcokat. Közben mindenki bírálja az ENSZ-t, mert elképesztő napi hibákat követ el. Az ukrán csapatok pedig – terveikkel ellentétben – egy lépést sem mentek előre, sőt, vezérkari főnökük azt mondta: a hadseregük csak védelemre alkalmas, támadásra nem.

Ma már egyre több ország amellett van, hogy fegyverszünet és béke kell, de Nyugat-Európa és az Egyesült Államok még mindig úgy tartja: katonai segítséggel Ukrajna előbb-utóbb győzhet, fogalmaz a kül- és biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: jelenleg 6-10 millió ukrán van nyugaton, ám például a Németországba költözötteknek csupán 20 százaléka hajlandó dolgozni, a többiek a szociális ellátórendszerből akarnak megélni, ami egyre többeknek szemet szúr. Emiatt a német kormány maximalizálni akarja az évente bejövő migránsok számát, s már meg is állapodott erről az ellenzékkel.

Dr. Nógrádi György úgy véli, csak idő kérdése, hogy az Egyesült Államok megállapodjon Oroszországgal – Ukrajnát kihagyva.

A másik, Európához közeli konfliktus a gázai háború, amelynek közvetlen előzménye az volt, hogy október 7-én Izraelt súlyos csapás érte: a Hamász véres öldöklést rendezett, egész településeket lemészárolva. Az egyetemi tanár szerint „szinte felfoghatatlan, hogy erről miért nem tudott előre az amerikai és az izraeli hírszerzés, pedig a műholdjaik mindent látnak”.

– Látható, óriási a belpolitikai vihar Izraelben. S egyre inkább úgy tűnik, minél tovább tart a háború, annál inkább izraeli zsidóellenes érzések lesznek a világban. A hét eleji adatok szerint eddig mintegy 10 ezer palesztin meghalt s körülbelül 30 ezer megsebesült, és ezt a világ nem fogadja el – elemzi a helyzetet az egyetemi tanár. – A békéhez négy dolog kell: a határok kijelölése, Jeruzsálem státusza, a vízkérdés és a menekültek helyzetének rendezése. Eddig egyikről sem volt szó. Közben a törökök kőkeményen nekimentek Izraelnek, négy dél-amerikai ország pedig megszakította a diplomáciai kapcsolatait a zsidó állammal. Jelenleg Izrael vereségre áll a nemzetközi közvélemény előtt.

Dr. Nógrádi György azt mondja, Magyarország az orosz-ukrán háborúban abszolút nemzeti álláspontot képvisel, hiszen nem szállít fegyvert, nem enged át hadi anyagot s mindent megtesz a kárpátaljai magyarok védelmében, további célja pedig, hogy az ott élő magyarok jogait visszaállítsák. A közel-keleti konfliktus kapcsán pedig megjegyzi: nagyon sok magyar származású zsidó él Izraelben, ezért is fontos, hogy a térségben béke legyen. Ám ez nehéz ügy, „mert Izrael eddig minden háborúját megnyerte és minden békéjét elveszítette”.

E témákról is szó lesz dr. Nógrádi György pénteki előadásán, amelyet az érdeklődők 18 órától a sármelléki közösségi színtér nagytermében hallgathatnak meg.