Az új beruházási törvény az innováció és a fenntarthatóság jegyében

A szakmai rendezvényen Nyul Zoltán magasépítésért felelős helyettes államtitkár (ÉKM) a november 8-án hatályba lépett beruházási törvény kapcsán elmondta, a jogszabály – amelynek végrehajtási rendeletei néhány héten belül megjelennek – olyan időben született, amikor az állami beruházások volumene némiképp csökken, ám ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy a cégek innovációs tevékenységüket a „maximumra pörgessék, mert ez a jövőbe való befektetés”.

– Rengeteg változással szembesülünk, s olyan átalakítás közben vagyunk, amely az ágazat minden szereplőjének munkáját alapjaiban befolyásolja. Az ilyen mélységű változások hosszú távon, akár évtizedes távlatban meghatározzák azt a környezetet, amelyben ténykedünk – szögezte le Nyul Zoltán.

Az új beruházási törvény az innováció jegyében, a kiszámíthatóságra és a fenntarthatóságra alapozva, a minisztériumi szinergiákat kihasználva szabályozza az ágazat működését, s koncepcionális változás, hogy az eddigi gyakorlattal szakítva a kiviteli tervek alapján indul majd a munka, és emiatt „rengeteg tervelőzmény átdolgozása lesz a következő időszak egyik fontos feladata”, mint ahogyan az energetikai felülvizsgálat is, fogalmazott a helyettes államtitkár.

Nyul Zoltán beszélt arról is, az Országgyűlés asztalán van az építészetről szóló törvény, amely több általános alapelvet megfogalmaz.

– Együtt kell élnünk saját természeti és épített környezetünkkel, az örökségünkkel, s emiatt törekednünk kell a minél természetesebb megoldásokra. Ebben komoly felelősségünk van, mint ahogyan a barnamezős területek jövőjével kapcsolatban is. Ezek kihasználtsága – bár vannak már jó példák – alacsony szinten áll. A mi történelmi felelősségünk az, hogy ne hagyjuk az utódainkra e probléma megoldását – emelte ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: fontos cél az úgynevezett torzómentesítés, köztük a félbemaradt beruházások befejezése is.

Nyul Zoltán kiemelte, jelenleg hét nagyprojekt fut – különböző fázisokban – a magasépítés területén, köztük a megújuló zalaegerszegi mentőállomás kialakítása, s hasonló beruházásokra a későbbiekben is lehet számítani, „hiszen nem szerencsés elvárni a magas szintű életmentést olyan kollégáktól, akiknek mondjuk a fejükre csöpögő víz mellől kell kivonulniuk. A közszolgáltatásokat illetően az infrastruktúra biztosítása is alapvető felelősségünk.”