A gondokság jogi hátteréről

A szakmai programon Tánczosné Mánfai Csilla, a szervező intézmény vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd a témáról dr. Horváth Helga, a Lenti Járásbíróság bírája beszélt a megjelent szakmabelieknek, érdeklődőknek.

Az előadáson elhangzott, hogy a gondokság alá helyezés leginkább időskorúaknál fordul elő, főként demens betegek esetében, emellett jellemző születési fogyatékosság esetén. A gondnokság jogi és gyakorlati hátteréről részletesen beszámolt a jogi szakember, többek között szólt arról, hogy azoknak az embereknek, akik nincsenek cselekvőképességük teljes birtokában, fontos, hogy legyen olyan gondnokuk, képviselőjük, aki az ügyeikben eljár, képviseli őket, mindez nagyban érinti a vagyoni biztonságot is, hisz előfordulhat ezen személyek kihasználása is. 

Egyik példának az előadó a skizofrén betegségben szenvedőket hozta, akiknél előfordul, hogy zavart állapotban kiabálnak. Ha olyan súlyos állapotban van a gyógyszerezés hiánya amiatt, hogy cselekvőképtelen, akkor a bíróság a cselekvőképességet teljes korlátozó gondokság alá helyezi, ez a legsúlyosabb, legkorlátozóbb állapot. De ha az illető hajlandó gyógykezeléssel együttműködni, akkor előfordul, hogy olyan jó állapotba kerül, hogy kikerül a teljes gondnokság alól, csak részleges marad a korlátozás, vagy akár meg is szűnik. 

A gondokság alá helyezést a hozzátartozó, vagy gyámhivatal indíthatja, törvényes jogi eljárás, szakértő állapítja meg az érintett mentális állapotát. A gondnok feladatai szerteágazóak, a legnagyobb feladat a gondnokolt vagyoni érdekeinek védelme, de dönthet egészségügyi beavatkozásról szóló, vagy bármilyen jognyilatkozattal járó hozzájárulásról. A gondokság kötelezettség, ha a bíróság szükségesnek ítéli, úgyis, hogy az érintett nem is látja át, mert nincs betegségtudata, de törekednek arra, hogy mindez arányos mértékben történjen, és mindig csak arra terjedjen ki, amire feltétlenül szükséges.