Megnyílt a MŰSZAK tárlata a keszthelyi Balatoni Múzeumban

Idén több mintegy negyvenen vettek részt az összművészeti táborban, ahol grafikusok, festőművészek, szobrászművészek, képzőművészek és irodalmárok érkeztek Takács Ferdinánd és Takács-Szencz Lívia hívására az egész Kárpát-medencéből. Az alkotóközösség ezúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire törékeny világban élünk, milyen fontos az egymásra és a természetre, környezetünkre való odafigyelés. A művésztelep egyik alapítójuknak, a közelmúltban elhunyt Marcelle Vallon Basilides képzőművésznek „Törékeny természetben törékeny emberiség” című emlékkiállításával indult, majd akciófestés, irodalmi est és baráti beszélgetés színesítette a repertoárt az ötnapos alkotótábor során. A baráti és művészi találkozón született alkotásokból nyílt kiállítás a keszthelyi Balatoni Múzeumban, amit dr. Cséby Géza író, költő, műfordító így ajánlott az érdeklődők figyelmébe:

- A Művészek Szabad Alkotóközössége az ide művésztelepét „Törékeny természetben törékeny emberiség” mottóval szervezte meg. Rávilágítva a bennünket körbevevő világ anomáliáira, a környezetpusztító beruházásokra, környezetromboló magatartásunkra, pedig a természet életünk meghatározó része, létünk alapja. Egy közös tárlat esetében, főleg ha ennyi alkotóról van szó, nem lehet a művekről külön-külön szólni. Ha kézbe vesszük a meghívót és a kulturális piknik alkotóinak névsorát pillantjuk meg, olyan, akár egy telefonkönyv. Nemcsak képzőművészeket, de irodalmárokat is felsorakoztat a névsor. Sokan vannak s a világ számos pontját képviselik. Göteborgot éppúgy, mint Bécsújhelyt, Ungvárt, Zalaegerszeget, Keszthelyt, Cserszegtomajt, Rezit, Pápát és Velemért, Nagykanizsát, Zetelakát, Argentínát, Dániát, Fülöpszállást, Garaboncot, Tapolcát, Gyenesdiást vagy éppen Szabadkát és Újhartyánt – sorolta köszöntőjében dr. Cséby Géza, majd a műveket értékelve, elmondta, megannyi szín, forma, egyéni látásmód jellemzi a válogatást. - A néző a felfedezés örömét tapasztalhatja meg, ha kellő figyelemmel sétál a kiállítóteremben. 

A téma s a téma megjelenését meghatározó forma, belső tartalom, a színek, vonalak, pontok, foltok, alakok, árnyékok, fények, a szobrászatnál az anyag kiválasztása, megformálása, a textilek egymásba simulása, színeik harmóniája mind-mind egyediségükben és összességükben az egész tárlat lényegét adják. Persze mondhatnánk, hogy könnyű a MŰSZAK alkotóinak ezeket a hozzánk is szóló műveket megalkotni. Könnyű, mert az adott miliő, a természet (amelynek óvására itt, én is felhívom mindannyiunk figyelmét) adja a teremtő ihletet.

Dr. Cséby Géza kitért arra is, hogy az ihlet önmagában kevés, ugyanis kell a környezet és a tehetség, valamint a gondolatokat közvetítő művész egyedi stílusa. A válogatás éppen ennek a sokszínű gondolkodásnak a visszatükröződése, miközben a zalai tájnak, a helynek, Pannóniának a szellemisége él tovább a művekben. A költő és műfordító végül a 18-19. századi japán képzőművész, Katsushika Horusai gondolataival zárta köszöntőjét, amiben a művész és a természet örök egymásra hatásának folyamatát, lényegét emelte ki. A MŰSZAK tárlatát március 2-ig nézhetik meg az érdeklődők a Balatoni Múzeumban.