Látványaszalás Becsvölgye központjában

A göcseji településen egykoron nagy hagyománya volt az aszalásnak, ma azonban már csak kevesen foglalkoznak vele. A Becsvölgyei Nők Társasága ezért is döntött úgy már évekkel ezelőtt, hogy ismét megpróbálja ráirányítani a figyelmet erre az ősi tartósító formára. Ehhez kínált remek lehetőséget az Aranyló Göcsej programsorozata, illetve a település szintén szombaton megtartott szüreti fesztiválja is, hiszen – mint azt a civil szervezet tagjai megfogalmazták – ilyenkor rendszerint többen fordulnak meg a községben, és ezáltal a látványaszalás iránt is nagyobb érdeklődés mutatkozik.

Az aszalás egy ősi tartósító forma, amelynek nagy hagyománya van az Őrségben és a Göcsejben is – magyarázta Magai Ágota, a Becsvölgyei Nők Társasága vezetője. – A régi időkben Becsvölgyén szinte minden második háznál volt aszaló, hiszen ez a tevékenység a saját célú felhasználás mellett nagyon jó jövedelemkiegészítő lehetőséget is jelentett az itt élő embereknek. Alapvetően a szilva aszalásnak van nagy hagyománya, de az alma és a körte, vagy a füge és a paradicsom tartósítása is megoldható általa. Sajnos, mára a legtöbb helyen tönkrementek az aszalók, s a gyümölcsösök is elöregedtek vagy kiszáradtak, azokat is újra kellene telepíteni. Idén ráadásul kevesebb gyümölcs is termett.  

A szombati bemutatón bosc kobak körtét aszaltak a becsvölgyeiek, illetve receptek átadásával is igyekeztek elősegíteni az aszalt gyümölcsük népszerűsítését, hiszen számos étel készíthető azok felhasználásával. Magai Ágota emellett azt is elmondta: szerencsére egyre többen ismerik fel az aszalt és a szárított gyümölcs közötti különbséget, s ezáltal az is mind többekben tudatosul, hogy a természetes módon, fával aszalt gyümölcs fogyasztása sokkal nagyobb élvezeti értéket jelent.