Felfedezik a környéket a pókaszepetki, térségük múltja iránt érdeklődő gyerekek

A szakkör célja, hogy a hon- és népismeret tantárgy anyagát kiegészítve megismertesse a diákokkal Pókaszepetk és környékének történelmi és természeti értékeit. A foglalkozásokra havi rendszerességgel szombatonként kerül sor. Szeptemberben Zalaistvánd- Kemend-hegy szőlészeti és építészeti hagyományaival ismerkedtek a tanulók. Szerencsére több régi építésű présház található a környékünkön, így mód nyílik rá, hogy a különféle falazási (vertfal, paticsfal, boronafal) technikákat eredeti formájában tudjuk tanulmányozni.

Mivel a szeptember a szőlő betakarításának kezdetét is jelenti, sikerült megismernünk a hagyományos szüretelést és szőlőfeldolgozást. A látottakat fotókkal dokumentáltuk és honismereti órán megbeszéltük.

Októberben Zalaszentgót és Zalabér értékeit kerestük fel. Zalaszentgrót egykor a környék legfontosabb piacközpontja volt Zalaegerszeg mellett. Igaz, Pókaszepetk 1820 óta volt vásároshely, de a nagy piac Zalaszentgróton volt, ezért is nevezik a Zalaistvándról Zalaszentgrótra vezető földutat Vásáros útnak. Zalaszentgróton megnéztük a katolikus templomot, ahol megcsodálhattuk Szentgróti Madonna gótikus szobrát. Az oldalkápolnában elhelyezett Szent Ince vértanú üvegkoporsója érdekelte a legjobban a gyerekeket. A világháború borzalmai elől 100 lengyel tiszt talált menedéket a városban, hálájuk jeléül egy ma is használatban lévő szenteltvíztartót ajándékoztak a katolikus híveknek.

Szinte érezni a múlt jelenlétét a templomban és a körülötte lévő téren. Megkóstoltuk a Batthyány-kút vizét is, amit egy kicsit keserűnek találtunk. A kis Szivárványos hídon átkelve gyönyörködtünk az egykori vár alapjaira épült Károlyi-Batthyány kastély megmaradt parkjának fáiban és a barokk stílusú kastélyban. Megpihentük a Kőhídon, melynek 1945 márciusi megmeneküléséhez a hajdani „politikai fantázia” egy máig ható legendát költött.
Utunkat Csáford irányába folytattuk tovább. A falu (városrész) temetőjében lévő lengyel emlékhelyen gyertyát gyújtottunk, pihentünk egy kicsit a játszótéren. Próbáltunk pacikat csalogatni friss fűvel, sajnos kevés sikerrel. Kiscsáfordon szusszantunk egy kicsit, majd lassan begyalogoltunk Zalabérbe. Jól elfáradva birtokba vettük a község játszóterét, majd autóbusszal hazautaztuk sok élménnyel gazdagon. Novemberben a Dabronyi tavaknál folytatjuk felfedezőtúránkat. 

Szerző: Vikár Tibor