Ezen a napon történt

210 évvel ezelőtt megszületett Giuseppe Verdi olasz zeneszerző
Le Roncoléban született. Születésikori neve: Joseph Fortunin François Verdi. Az opera műfaját zenedrámává fejlesztette az áriák, duettek és a kardalok összekapcsolódásával. Szakítva a hagyományokkal, a zenekart alárendelte a kifejező, átélt éneklésnek, amely a szereplők jellemét és érzéseit tükrözi. 1842-ben mutatták be első nagy sikerét, a "Nabuccó"-t. 1844-ben az "Ernani", 1847-ben a "Macbeth" került bemutatásra. Az 1851-ben írt "Rigoletto" és az 1859-es "Álarcosbál" című operáinak szövegét az osztrák cenzúra miatt meg kellett változtatnia. Korai műveit az Olaszország egységesítéséért és a szabadságért vívott harc támogatásaként értelmezte a közönség. 1867-ben mutatták be a "Don Carlos", 1871-ben az "Aida" című operáját. A William Shakespeare drámáiból írt két utolsó alkotását, az "Othelló" című operát (1886) és a "Falstaff" című vígoperát (1992) tekintik a legkiemelkedőbb műveinek.

99 évvel ezelőtt meghalt Dobos C. József cukrász, a dobostorta megalkotója
Szakácsdinasztia leszármazottja, 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Budapesten, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben megalkotta és az 1885-ben Budapesten, a mai Városligetben megrendezett Első Budapesti Országos Általános Kiállításon be is mutatta a dobostortát, mely azóta világszerte ismertté vált. A kiállításon egyébként egy előkelő vendéglőt üzemeltetett, igen borsos árakkal, ahol 80 pincér, 10 szakács és 10 mosogatónő dolgozott. Az élelmiszerek között tartósított ételeit is felvonultatta: spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat és balatoni fogast, továbbá Tokaji-ecetet és vadhúsecetet. A reprezentatív pavilont még a császári pár is meglátogatta és természetesen meg is kóstolták az akkori szokásoktól igen eltérő Dobos tortát. Szakíróként is kiváló volt. Több könyvet is megjelentetett, de a legismertebb a Magyar–franczia szakácskönyv (1881) volt. Pavilonja volt az 1896-os kiállításon is. Üzletét 1906-ban adta fel, a Dobostorta receptjét ebben az évben átadta az Ipartestületnek. Vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette, s így 1924-ben Budapesten, 77 évesen szegényen halt meg.

23 évvel ezelőtt meghalt Farkas Ferenc zeneszerző
Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
A zeneszerzői pályáját meghatározó hatások között ott találjuk a magyar népzenei elemeket, a klasszikus hagyományt, az olasz és általában a mediterrán dallamosságot, valamint a tizenkétfokú technikát egyaránt. A zenei élet legkülönbözőbb területein végzett munkáinak köszönhetően egyedülállóan biztos, szuverén kompozíciós technikára tett szert valamennyi műfajban. Tudása, stílusismerete, gazdag invenciója, széles körű műveltsége és humanizmusa a nemzetközileg elismert, jelentős zeneszerzők sorába emelte. Művészete nemcsak a 20. század magyar zenéjében volt meghatározó jellegű, de új perspektívákkal gazdagította azt. Nevét ma több zeneiskola viseli az országban.