Deák Ferencre emlékeztek születésének 220. évfordulóján

A haza bölcséről elnevezett téren megtartott megyeszékhelyi ünnepségen Kiss Gábor, a megyei és városi könyvtár nyugalmazott igazgatója beszédében felidézte, hogy a söjtöri születésű Deák Ferenc politikai pályafutását a vármegyeháza, a törvényszék épületében kezdte, és ott, előtte a téren tartották több ezer zalai nemes részvételével a követválasztásokat, tisztújításokat. Deák Ferenc halála után már három évvel, 1879-ben itt állították fel szobrát, az első ilyet az országban. A teret pedig 1888-ban nevezték el róla.

A megemlékezést sokéves hagyományt követve a Deák Ferenc nevét viselő intézmények, a megyei és városi könyvtár, a technikum, valamint Zrínyi Miklós gimnázium szervezte, tekintve, hogy utóbbi 1923-1950 között Deák Ferenc Reálgimnázium néven működött. A második világháború után a kiegyezés negatív politikai megítélése miatt a teret Szabadság térre nevezték át, sőt az is felmerült a helyi politikai vezetésben, hogy Deák Ferenc szobrát lebontják. Ezt azonban Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese (Nagy Imre veje) nem engedélyezte.

A haza bölcse és a nemzet prókátora titulussal illetett politkus megítélésének változását jelzi, hogy 1970-ben a megyeszékhely új középiskolája az ő nevét vette fel és viseli azóta is. Rá öt évre, dr. Degré Alajos engedélyt kapott egy Deák Ferenc-tanulmány kiadására, és ezzel megkezdődhetett politikai, közéleti tevékenységének kutatása. Születésének 185. évfordulóján, 1988-ban pedig már nagyszabású ünnepséget tartottak szobránál, és abban az évben vette fel nevét a megyei könyvtár is. A tér pedig a következő évben visszakapta Deák Ferenc nevét.

Az ünnepségen a Zrínyi-gimnázium tanulói és énekkara, valamint ifjabb Horváth Károly működött közre. Ezt követően a résztvevők megkoszorúzták Deák Ferenc szobrát.