Térségi híreink röviden

A zsinagóga, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia volt a középpontban idén a KultUdvaron Keszthelyen

A harmadik alkalommal megrendezett kulturális rendezvénysorozat nagy sikernek örvendett, kiállítás, zene, színdarab és gasztroélmény is szerepelt a skálán. A hivatalos nyitónap a zsinagógában kezdődött. A tárlatvezetést megelőzően Vozár Péterné alpolgármester üdvözölte a civil kezdeményezésből megvalósult programot. Ezt követően egy Keszthelyre települt orosz házaspár – Kashin Konstantin és felesége, Natalia - képzőművészeti kiállítását nyitották meg. Az épület és a helyi zsidóság történelméről Rejtő Gábor, a helyi zsidó hitközség elnöke mesélt a látogatóknak. A program a Bibliai kertben folytatódott. Ez a helyszín nem látogatható minden nap, előzetes bejelentkezés után lehet megnézni. Itt olyan növények és építmények találhatóak, melyeknek bibliai szimbolikái vannak. A Pethő-udvar zenés rendezvényeknek volt a helyszíne. Petőfi megzenésített versei is felcsendültek, valamint fotózkodni lehetett az egyik legnagyobb költővel, valamint a feleségek feleségével, Szendrey Júliával. A KultUdvart harmadik alkalommal szervezték meg Keszthelyen, mely a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával valósult meg, erre a Közösségi Értékekért Egyesület pályázott. A gyermekekre is figyeltek a szervezők, nekik külön játékos feladatokkal készültek. A gasztrosarokban igazi különlegességgel, Szendrey Júlia kedvenc tortájával várták az érdeklődőket.

Két intézményben is elkezdődnek a felújítási munkák Nagykanizsán

Megkezdődik az Attila utcai tagóvoda villamos hálózatának rekonstrukciója, illetve a ligetvárosi tagóvoda tetőhéjazatának cseréje. A munkaterületeket hétfőn adta át az önkormányzat a kivitelezőknek. Az elmúlt napokban számos beruházás kezdődött el a dél-zalai városban, az 588 millió forintos kormányzati támogatást ugyanis az év végéig fel kell használnia az önkormányzatnak. Mint ismeretes: a támogatást két évvel ezelőtt kapta a város, ám sokáig nem tudott megegyezni a fejlesztési listáról az Éljen VárosuNK! Egyesület (ÉVE) és a Fidesz-KDNP-frakció. Az Attila úti tagóvodában nemrég fejeződött be az épület energetikai korszerűsítése, amit TOP-pályázatból finanszírozott a város. Most az épület villamos hálózatának rekonstrukciójára kerül sor, beleértve az erős- és gyengeáramú hálózat kiépítését, illetve a villámvédelmi és tűzvédelmi rendszerek kiépítését, mondta Balogh László polgármester, aki hozzátette: a beruházás 56 millió forintba kerül. A ligetvárosi óvodában is hétfőn adták át a munkaterületet a kivitelezőnek, itt egy régóta megoldandó problémát, az épület beázását kell orvosolni. A tervek szerint a tetőhéjazat, illetve a csapadéktól gombásodásnak indult gerendák cseréje valósul meg a beruházás keretében, közel 19 millió forint ráfordítással, mondta el Radics Bálint, a terület önkormányzati képviselője.

A szalma régen és ma; mi mindenre használható ez a természetes anyag

A mezőgazdaságban, háztartásban, kertészkedésben, építészetben is hasznos a szalma, amit kezdünk újra felfedezni. Erről szólt a Göcseji Kézműves Egyesület hétvégi rendezvénye, ami egy sorozat zárását is jelentette Zalaegerszegen, a Göcseji Tudásközpontban. Nikitscher Bernadette, a civil szervezet elnöke elmondta, másfél éve kezdődött a Városi Civil Alap támogatásával hagyományőrző programjuk, amiben már nyolc foglalkozást tartottak olyan témakörben, mint a fa, agyag, nemez, kézműves nők, farsang a piacon, népi építészet. A tavalyi nyitó és az idei záró, kilencedik foglalkozás tárgya azonos volt, csak más megközelítésből: a szalma becsülete régen és ma, illetve a szalma felhasználása régen és ma adta az előadások vezérfonalát. Zalában, Vasban eleink a rozsszalmát különösen sokra becsülték Erről Kiss Nóra néprajzos-muzeológus szólt. E vidéken jellemző volt, hogy különféle tároló edényeket, használati tárgyakat is készítettek rozsszalmából, mert ez adta a leghosszabb szálat. Ezért kézzel aratták és csépelték, hogy ne törjön össze. Az értékes anyagból készültek a zsúptetők is, fűzte hozzá. A kiskertekben is jó szolgálatot tesz a szalma, e témakörben Darázsi Zsolt gyümölcsész osztott meg hasznos ötleteket.

Megalakulásának 55. évfordulóját ünnepelte a Honvédklub

A megtett út értékelésével, elismerésekkel, műsorral, közös vacsorával ünnepelte megalakulásának 55. évfordulóját a közelmúltban a Kiskondás étteremben a Zalaegerszegi Honvédklub Egyesület. Az egybegyűlteket elsőként Németh István ny. őrnagy, a jubiláló klub elnöke köszöntötte, felelevenítve a közösség történetének fontosabb állomásait. Elődjük 1968. szeptember 29-én Fegyveres Erők és Testületek Klubja néven Gál József ny. alezredes vezetésével alakult meg, működésüket a Helyőrségi Művelődési Otthon és a Hadkiegészítő Parancsnokság segítette. A rendszerváltás környékén a támogatások megcsappantak, az elhelyezési és a munkakörülmények folyamatosan romlottak. A rendszerváltozást követően Szatmári Bálint ny. ezredes vezetésével kilábaltak a bajból, változatos programokat kínáltak, tagjai lettek a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének (BEOSZ), az "Életet az Éveknek" Szövetségnek, a Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetségének (HOKOSZ), szakmai és baráti kapcsolatot alakítottak ki az Osztrák Bajtársi Szövetség Güssing városi szervezetével. A megyeszékhely önkormányzatának nagyrabecsülését a jubiláló klub a jelenben is élvezi: Balaicz Zoltán polgármester az önzetlen közéleti szerepvállalásért, a honvédelem ügye iránti elkötelezettség erősítésért adományozott kitüntető oklevéllel a kezében érkezett az ünnepségre. Az elismerések hosszú sorában a honvédelmi "Miniszteri elismerő oklevelet"; a Honvéd Vezérkar főnökének emléklapját, a Katonai Igazgatóság Emlékplakettjét Ferge László, a 20. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda vezetője adta át Németh Istvánnak.