Jó reggelt, Zala vármegye!

Anyai nagymamám a főváros környékéről származott, ahol nem ismerték a jó zalai dödöllét. Hasonlót sem készítettek soha. Nagypapa nagyrécsei származásúként viszont rajongott a burgonyás egytálételért. Ezért a mama úgy döntött, megtanulja, de receptje alternatív irányt vett, amikor a lepirított, hagymás dödölle még a sütőbe is bekerült. Addig sütötte, míg a hagyma valósággal karamellizálódott rajta és „szárazon” ettük. A család így szerette, nem reklamáltunk. Később a Kanizsai dödöllefesztiválon megismertem a nagyrécsei Pölcz Lászlónét, aki a mamához hasonlóan készítette a burgonyás finomságot, amivel Irma néni Budapestre is eljutott, így történt meg, hogy ma már Magyarországon mindenütt tudják, hol van Nagykanizsa, a dödölle fővárosa.