A szalma régen és ma; mi mindenre használható ez a természetes anyag

Erről is szólt a Göcseji Kézműves Egyesület szombati rendezvénye, ami egy sorozat zárását is jelentette Zalaegerszegen a Göcseji Tudásközpontban. Nikitscher Bernadette, a civil szervezet elnöke érdeklődésünkre elmondta, másfél éve kezdődött a Városi Civil Alap támogatásával hagyományőrző napok programjuk, amiben már nyolc foglalkozást tartottak olyan témakörben, mint a fa, agyag, nemez, kézműves nők, farsang a piacon, népi építészet. A tavalyi nyitó és az idei záró, kilencedik foglalkozás tárgya azonos volt, csak más megközelítésből: a szalma becsülete régen és ma, illetve a szalma felhasználása régen és ma adta az előadások vezérfonalát.

Az egyik lehetőséget az építőipari felhasználás jelenti, hiszen a vályog évezredekig meghatározó volt ezen a területen. Erről az almásházai Mező Márton Máté beszélt gyakorlati bemutatóval egybekötve. Mint mondta, napjainkban már kevéssé használják ezt a természetes anyagot, aminek egyik oka lehet, hogy nagyon munkaerőigényes, pedig vitathatatlanok az előnyei. Az alapanyaga, a szalma, az agyag, illetve a homok szinte ingyen van. A produktum meg az igénytől függő lehet: rakott, zsaluzott, könnyűszerkezetes vályog és ezek kombinációja. Kikeverhető például sok szalmával olyan vályog is, ami nagyon jól hőszigetel, bár szerkezeti terhelhetősége kisebb, ezért többrétegű falazatban használható. Felbecsülhetetlen előnye, hogy lélegzik, a páratartalmat természetes módon szabályozza. Feltéve, ha nem szigetelik le, ami biztos módszer a vályogfalazat tönkretételéhez, figyelmeztet a szakember.
Zalában, Vasban eleink a rozsszalmát különösen sokra becsülték Erről Kiss Nóra néprajzos-muzeológus szólt. E vidéken jellemző volt, hogy különféle tároló edényeket, használati tárgyakat is készítettek rozsszalmából, mert ez adta a leghosszabb szálat. Ezért kézzel aratták és csépelték, hogy ne törjön össze. Az értékes anyagból készültek a zsúptetők is, fűzte hozzá.

A kiskertekben is jó szolgálatot tesz a szalma, e témakörben Darázsi Zsolt gyümölcsész osztott meg hasznos ötleteket.
A szombati program nyitányaként tekerős zene fogadta az érdeklődőket, majd néptáncosok léptek fel a tudásközpont előtti  téren. Emellett megismerhették a látogatók, miként készülnek a különféle tárgyak csuhéból, vadvesszőből, aki pedig saját ügyeségét akarta próbára tenni, benevezhetett a szalmaképkészítők versenyébe.