Nekünk Szarvas a világ közepe

2023.07.23. 07:00

Munkácsy, vízi színház és makettpark a 301 éves évfordulón

Egy hete tértünk haza legutóbbi motoros, „pontgyűjtő” túrázásunkról. Míg két évvel ezelőtt hazánkat rajzoltuk fel a digitális útvonalrögzítővel és érintettük a legtöbb fontos geológiai pontot, valamint hármashatárt, az ország közepe akkor kimaradt az élménygyűjtésből

Mozsár Eszter

A történelmi Magyarország közepének emlékműve

Fotó: Mozsár Eszter

Mindezt idén pótoltuk, s nem bántuk meg, hogy – igaz csak másfél napra – felkerestük Szarvast, a történelmi Magyarország földrajzi középpontjának városát.

Alkonyat előtt érkeztünk a városba. Délután még a poroszlói ökocentrumban a varázslatos Tisza-tó eldugott kis zugai mellett hattyúkat és vakvarjúkat csodálva siklottunk a kishajóval, este pedig egy másik vizes élménnyel zártuk a napot a Hármas-Körös holtágának partján. Nem váltottunk aznap estére jegyet, így csak kívülről, az Erzsébet-hídról és a szomszédos partról pillantottunk rá az ország egyetlen vízi színházának épületére, ahonnan az esti műsor, a Boing, Boing című bohózat hangjai szűrődtek ki. A különleges atmoszférájú, közel ezer embert befogadó építményt 2011-ben avatták fel. „A Szarvasi Vízi Színház Magyarországon egyedülálló építészeti megoldásként egy finoman stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözeteként épült fel egy remekbe szabott új gyalogos fahíd szomszédságában. Ez a színpad egyfajta összművészeti játszóteret kíván biztosítani a hazai és a Kárpát-medencei színjátszásnak, működtetésére a Békéscsabai Jókai Színházat kérték fel”.

A búcsúszentlászlói vasútállomás a Mini Magyarország makettparkban
Fotó: Mozsár Eszter

Másnap a Szarvasi Arborétumban található Mini Magyarország makettparkot kerestük fel. Magyarország legnagyobb arborétuma összesen 82 hektáron fekszik. Gróf Bolza Pál a Körösök szabályozása után, az 1880-as évek végén kezdte el a több mint 1600-féle növénykülönlegesség telepítését. Az idő rövidsége miatt maradt az interaktív makettpark, ahol egy-két óra alatt felfedeztük nemcsak mai hazánk építészeti értékeit, hanem az elcsatolt területek várait, fontosabb helyszíneit. Izgatottan ismertük fel a már személyesen is látott Fraknó, Léka, Déva és Vajdahunyad várát, a pécsi dzsámit, az esztergomi bazilikát, a hévízi tófürdőt, a fertődi kastélyt. S alig akartunk hinni a szemünkben, de a 22 különböző, jórészt interaktív vasút- és hajómodellt bemutató terepen felfedeztük Búcsúszentlászló vasútállomását is. „Az állomás a Szombathely-Nagykanizsa fővonalon fekszik. A vasúti pálya 1865-ben épült, majd július 19-én haladt át az első mozdony, szeptember 20-án szállított először személyeket. A mozdony neve Pántlikás volt, ekkor még csak egy őrház állott. Az egyemeletes állomás épülete 1873-ban készült.” A gombnyomásra működő vonatokkal természetesen nem én, hanem férjem játszott hosszú percekig.

A Szarvasi Vízi Színház
Fotó: Mozsár Eszter

A makettparkból félórás sétával értük el a Körös-Marosi Nemzeti Parkot és Körösvölgyi Állatparkot. A fogadóépületben a körös-menti, alföldi állat- és növényvilágot ismerhetjük meg a kiállítás segítségével. Emellett a látogatóközpont épületében egy 7000 literes akváriumrendszer mutatja be a halfajokat. A 2014-ben nyitott állatparkban közel 40 féle madár-, emlős-, illetve halfaj egyedeit tekinthetjük meg. Ahogy ismertetőjükben írják, „az itt megtalálható állatok részben különböző fajvédelmi programokban résztvevő állatfajok példányai, részben pedig a természetben önálló életre alkalmatlan egyedek. Találkozhatunk a jól ismert rókával, a gím- és dámszarvassal, őzzel vagy a vaddisznóval, de olyan rejtett életmódú állatokat is megfigyelhetünk, mint a borz, a nyuszt vagy az aranysakál. A park egyik legismertebb lakói az európai bölények. A kontinens ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőse hajdan az európai lombhullató erdőkben gyakori volt, még Mátyás király korában is vadásztak rá, aztán az évszázadok alatt élőhelye annyira megfogyatkozott, hogy 1925-re a vadon élő állomány kihalt. Az állatkerti példányoknak köszönhető, hogy a fajjal ez végül nem történt meg, és a sikeres visszatelepítéseknek köszönhetően ma már újra léteznek vadon élő bölények.” 2017 tavaszán ritka látványossággal, a ma élő legnagyobb testű szarvasfajjal gazdagodott az állatpark. A kifejlett jávorszarvasokat ugyancsak elkerítve nézhetjük meg. Sétánk végén kenut béreltünk és a vízi tanösvényen eveztünk egy órát.

Részlet a Munkácsy Most kiállításról, aminek a Tessedik Sámuel Múzeum adott helyet
Fotó: Mozsár Eszter

Szarvas még egy meglepetést tartogatott számunkra, ugyanis a természeti értékek mellett kulturális élményekkel gazdagodhattunk. A Tessedik Sámuel Múzeumban exkluzív Munkácsy-kiállítás hívogatta a látogatót. A magyar festő remekműveiből álló tárlat az Amerikai Egyesült Államokban élő Pákh Imre milliárdos műgyűjtőnek köszönhető, aki egy önálló és állandó Munkácsy-múzeumot szeretne létrehozni Magyarországon. Az üzletember Munkácsy-kollekciója a legjelentősebb

magángyűjtemény a világon, ami olyan alkotásokat is tartalmaz, amiket eddig még a közönség nem láthatott. „A kiállítási anyagban a festményeken kívül egyedi grafikai lapokat, albumokat, rajzvázlatok találunk. Az ifjúkori rajzoktól kezdve a kiforrott alkotásokon, portrékon, a barbizoni ihletésű tájképeken, szalonképeken át a kései művekig végigkísérhetjük a Mester különleges művészetét. Olyan világhírű művek is láthatók a szarvasi múzeumban, mint az Ásító inas egész alakos változata, vagy a Krisztus Pilátus előtt vázlata” – írja a közgyűjtemény. A kiállítás már csak azért is megható, mert személyes emléket ébresztett bennem. Édesapám amatőr festőként készítette el több évtizede a Legelésző csorda című festményének másolatát, ami sokáig lógott panellakásunk szobájának falán. A tárlat képcserés, második változata szeptember 10-éig látogatható.

Szarvas egyébként tavaly ünnepelte újratelepülésének 300. évfordulóját. A török kori pusztítás után bő egy évszázaddal, 1772-ben báró Harruckern János György főként felvidéki vármegyékből evangélikus szlovák jobbágycsaládokkal népesítette be újra az elhagyatott vidéket. A 18-19. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági iskoláját a városban. A gróf Bolza család kastélyokat építtetett a Körös partjára, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot.

A várostól reggel vettünk búcsút az ikonikus emlékművet meglátogatva. Mihályfi József szarvasi tanár határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját 1880-ban, a kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott malom a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására emlékeztet. Az emlékművet 2011. november 7-én történelmi emlékhellyé nyilvánították.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában