2023.05.07. 11:30
Majdnem száz évről mesél a tárlat és a most született kötet
Kiállítással ünnepelte 98. születésnapját a keszthelyi 379. Feltámadás cserkészcsapat a Balaton Színházban. Itt bemutatták Kovács Sándorné Nagy Márta az iparoscserkészet 1925-48 közötti történetét feldolgozó kötetét is.
A tárlat 98 év történetét meséli el
Fotó: Péter B. Árpád
Vozár Péterné alpolgármester arról beszélt az ünnepi programon, „a keszthelyi cserkészet meghatározó a város életében”, még akkor is, ha van több korosztály, amelynek életéből „ellopták” ezt a mozgalmat, s adtak helyette kisdobosságot, úttörőséget. „Ám ezek nem érhettek fel azzal, amit a cserkészet kínál az embernek”, szögezte le a politikus.
Karacsiné Pusztai Krisztina csapatparancsnok kiemelte, „bár rengeteget változott a világ 98 év alatt, a cserkészet szellemisége ugyanaz maradt”. Céljuk sem módosult: a világot egy kicsit jobb állapotban hagyják maguk mögött, mint ahogyan azt találták. „E mozgalom tehát érték, élmény és közösség” – hangsúlyozta a csapatvezető. Karacsiné Pusztai Krisztina felelevenítette, a városi civil alaptól elnyert pályázati forrás segítségével öt elemből álló programsorozatot szerveztek, amelynek része volt a tavaly nyári tábor, az edzéskereső, a városismereti tájfutóverseny, a 98 évet feldolgozó kiállítás, és hamarosan három napra vendégül látják a dunántúli cserkészeket.
Nagy Tamás, a Feltámadás-csapat örökös tiszteletbeli parancsnoka, a Cserkészliliom Egyesület elnöke a május 14-ig látható kiállítás kapcsán azt mondta, a történeti emlékek mellett a fiatalok gondolatait tükröző installációk is láthatók. A tárlat lelkisége kapcsán hangsúlyozta: itt nem remekművek sorjáznak, hanem megjelenik a cserkészet bensőséges világa, az, ahogyan kisgyermekekből „normális, egészséges lelkű felnőtteket” nevelnek.
Dunca-Stadler Zoltán és testvére, Zalán komolyzenei műsora után bemutatták Kovács Sándorné Nagy Márta A keszthelyi iparoscserkészet 1925-48 című könyvét. A fővárosban élő és nyugdíjazásáig dolgozó pedagógus-könyvtáros-szociológus szerző kiemelte: e kötet megírását küldetésnek érezte, „mert felmenői között sokan cserkészek voltak”.
Korabeli újságcikkek alapján készült a kötet, a szerző kutatott a városi és a Helikon-könyvtárban, az Országos Széchenyi Könyvtárban, emellett számos korabeli mikrofilmet tanulmányozott, mire összeállt a több, mint két évtized krónikája.