Jubileumot ünnepelt a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség

Szerkesztőségünkhöz Paál István elnök juttatta el az ünnepi taggyűlés beszámolóját, amiből kiderült, hogy a Magyarok Világszövetsége zalai szervezetének önfeloszlatással történt megszüntetését követően határozták el a tagok, hogy egy új, független és önálló jogi személyként működő nemzeti szervezetet alapítanak, így jött létre 2008. április 28-án a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség. Az egyesület zászlaja megjelenésében az 1848/49-es szabadságharcot idézi meg a szegélyezett nemzeti színű háromszögekkel, középen a tölgyfaággal karolt göcseji harangtorony utal Zalára.

Az alapításkor a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség egyesületi, pártoktól függetlennek deklarált alapszabályába beillesztette a társadalompolitikai helyzet felmérését, amely megadta a működés és küldetéstudat kereteit. Ahogy fogalmaztak: „a szövetség 63 év nemzetvesztő gondolkodás és uralom után Magyarország több mint ezeréves - a világon közel egyedülálló - államiságát biztosító eszmei és erkölcsi alapú hazafiság újraélesztését és megerősítését tűzte ki célul.” Tevékenységüket a rendelkezésükre álló eszközeikhez és az egyesület által kialakítható szerény anyagi körülményekhez igazodva minden anyagi, emberi és intézményi kapcsolati lehetőségekre tekintettel határozták meg.

Az elnök az alapítás jelenléti ívéről felolvasta annak a 21 tagnak a nevét, akik közül többen ma is aktívan tevékenykednek, majd emléklapot nyújtott át számukra. A szövetség jelenleg ötven taggal működik, az elmúlt 15 év alatt hét tagot vesztettek el, rájuk néma felállással emlékeztek. A Zalai Magyar Nemzeti Szövetség vezetőségének munkáját Paál István elnökön kívül Illés Csaba alelnök, László Ferenc alelnök, Balazsicz János, Fekete László és Tóth Árpád egyesületi tag segíti.

Paál István elnök és Fekete László, a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezetének alelnöke színes, vetített képes beszámolóban elevenítette fel az elmúlt évek legfontosabb eseményeit. A visszatekintést továbbá a „ 15 év a nemzeti emlékezet szolgálatában” című kiadványuk szolgálja.

A találkozón újfent számba vették a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség céljait: a szervezet tevékenységével többek között a valós történelemkutatást, -tanítást, a nemzeti értékek újraélesztését szorgalmazza, kiemelt figyelmet fordítva a középiskolás korosztály informálására, megkeresésére. A szövetség elsősorban az elhallgatott történelmi eseményeket, személyiségek életútját kívánja visszahozni a köztudatba.

A taggyűlésen elhangzott, gyakran keresik fel a magyarság egyetemes géniuszainak emlékhelyeit, a magyarság ezeréves múltját érintő, máig lakott területeket. A koszorúzásokon kívül megemlékező ünnepségeket szerveznek, nem csak kiemelt, aktuális nemzeti, regionális és Kárpát-medencei jubileumok alkalmával. A szövetség még több történelmi emlékmű és emlékhely létrehozását szorgalmazza, ami az egyre elidegenedő, múltunkat kevésbé megbecsülő korszakunkban a magyar nép önbecsülését erősíti meg, folytatta Paál István, majd hozzátette: „szeretnék, ha a történelmi viharokban helytálló vezetőket, személyeket példaként állítanák minden lehetséges fórumon és ünnepségen.

Az ünnepi rendezvényen szó esett az egyesületi tagság bővítéséről is. A felszólalók szerint folyamatos és kiemelt feladat a fiatalabb korosztályok bevonása, amely az egyesületet tekintve a jövő építését, azon kívül a nemzetben gondolkodás szellemének kiszélesítését kívánja szolgálni.

A visszaemlékezések és a jövőbeni tervek megfogalmazása után a jubileumi ünnepség közös vacsorával és kulturált nótaesttel folytatódott. A változatos repertoárban a népdalok, műdalok, magyar nóták mellett kiemelt helyet foglaltak el a háború előtt általánosan ismert és kedvelt, ám a Rákosi-, valamint a Kádár-rendszer alatt üldözött, első és második világháborús katonanóták, valamint a Trianonra emlékeztető „ irredentának csúfolt, Szent Koronánk elvesztett földjét és népét sirató csodálatos nótáink”- fogalmazott Paál István, aki hozzátette: a havi taggyűléseiket azzal a Papp-Váry Elemérné, Sziklay Szeréna Hitvallás című költeményéből vett idézettel kezdik, amivel a két világháború közötti években a tanítást kezdték a gyerekek és oktatók az iskolákban: „ Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek az isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában. Amen”.