A bérmálás megadja mindazt, amire az életben szükségünk van

Pókaszepetken – ahol 12 ifjú és 4 felnőtt kapta meg a keresztény nagykorúság szentségét – Szalontai István plébániai kormányzó kijelentette: „Szüksége van mindegyik fiatalnak arra, hogy megerősödjék a Szentlélek által, s betagozódjon az egyház életébe”.

– Pünkösdkor örömmel ünnepeljük azt a csodát, amit nagyon sokszor nem is tudunk megérteni, s nemcsak azt, hogy mi történik az egyházban, hanem azt sem, hogy bennünk, magunkban mi játszódik le – fogalmazott a szentmisén dr. Udvardy György. – Várunk valami megerősítést, jót és erőt, azután sok esetben nem úgy történik, ahogyan azt mi kértük. Ám egészen biztos, hogy a bérmálás szentsége megadja azokat az ajándékokat, amelyekre életünk során szükségünk van.

A veszprémi érsek hozzátette: a világban annyi minden mutatja magát jónak, biztosnak, egyedüli célra vezető megoldásnak. Ám „Jézus Krisztus az Úr, nincs más, ő az, aki tanít, csodákat tesz, útmutatás ad, aki értünk, mindannyiunkért meghalt és feltámadott”. Leszögezte: az ő tanítása soha nem bicsaklik meg, s felé az éltető Szentlélek vezet bennünket.

Hévízen harminc fiatalnak és négy felnőttkorú jelöltnek szolgáltatta ki a bérmálás szentségét dr. Takáts István érseki helynök az egyház születésének ünnepén, amely a Szentlélek-templom búcsúnapja is egyben.

A bérmálkozókért felajánlott szentmisén a Szentlélek hét ajándéka közül az erősség és a bátorság lelkét kérte leginkább a fiataloknak, hiszen, mint mondta: mindahhoz, ami szép az életben, kell a bátorság. Ilyen a szeretet, a remény és a hit is. Azt kérte jelöltektől: fogadják az Istentől jövő hívást, és a szívükben lévő sok jót ne féljenek megmutatni.

Szentbeszédében dr. Takáts István arra hívta fel a figyelmet: az életben sok nehézséggel, kihívással, feladattal kell szembenézni, de ehhez mindig kapunk erőt és segítséget. Pünkösdkor az apostolok is megértették, Isten általuk és velük szeretne belépni a világba, s megérkezni másokhoz.

Mindkét településen a fiatalok a keresztségi fogadalmuk megújításakor ismét ellentmondtak a gonosznak és megvallották hitüket. A Szentlelket hívó ima után pedig azt fogadták: jó keresztényként élnek – ezután már nemcsak tanítványként, hanem tanúságtevőként is.