Csuka-visszatelepítési programot indítottak a kustánszegi tavon

A visszatelepítési programra azért volt szükség, mert a tóból az évek során szinte teljes egészében eltűnt a csukapopuláció. Kelemen Csaba egyesületi elnök ezt több okkal is magyarázza, egyrészt a csuka esetében nincs felső méretkorlát, azaz a fogható halak mindegyike hazavihető, másrészt a tó ökológiája is jelentősen megváltozott az évek során, az sem kedvezett a halfajnak.

– A csuka a tó kezdete óta jelenlévő halfaj Kustánszegen, szórványosan telepítésére is sor került, ám kezdetben sokkal jobb élőhelye volt a vízben – magyarázza az egyesületi elnök. – A sekélyebb részek hínaras területei egykor ideális ívóhelyet biztosítottak a csukának, ám az amur megjelenésével ezek az életterek megszűntek, így a csukaállomány visszaszorult. Ezt a fogási naplók éves összesítése is megerősítette, a horgászok egyre kevesebb csukafogást jegyeztek fel, tavaly gyakorlatilag már alig volt rá példa.

Kelemen Csaba azzal folytatta, amikor az új vezetőség mandátumot kapott, több fontos célkitűzést is tett, ezek egyike annak az „ökológiai sivatagnak” a megszüntetése volt, amit az amur elszaporodása okozott a tóban. Az amur ugyanis rengeteg növényi táplálékot fogyaszt, ezáltal megszűnt a komplett tápláléklánc a vízben.

– Annak érdekében, hogy a tó ökológiailag újra magára találjon, kiemelt figyelmet fordítottunk az amurállomány mérséklésére – folytatta az elnök. – Miután ebben komoly eredményeket értünk el, a növényállomány gyorsan elkezdett megerősödni, ez pedig megteremtette a csuka-visszatelepítési program feltételeit.

Az egyesület a héten helyezett a vízbe Szombathelyről hozott kétezer ivadékot. Kelemen Csaba rögtön magyarázza is: azért nem kifejlett, fogható méretű példányokat, mert a halneveldék a csuka élettani sajátosságai miatt általában ivadékként értékesítik ezt a halfajt.

– A csuka rendkívül nehezen nevelhető faj, amely ivadékkorában ugyan főleg állati planktonokkal, lárvákkal táplálkozik, de hajlamos a kannibalizmusra is, azaz a kis csukák gyakran felfalják egymást, de még kifejlett korukban is előfordulhat ez – folytatta az elnök. – Ezért szétszórtan kell őket kihelyezni a vízbe annak érdekében, hogy minél kevésbé találkozzanak egymással, hiszen így nő a megmaradási esélyük. Azt mondja a szakirodalom, ha a vízbe kihelyezett ivadékállomány 5-10 százaléka eléri a kifejlett méretet, az már jó aránynak számít.

Az elnök szerint a most kihelyezett csukák egy része év végére elérheti a hazavihető, azaz minimum negyven centiméteres méretet. Ez abból adódik, hogy a nőstény és a hím egyedek növekedésében jelentős különbség mutatkozik, míg a hím ivadékok egy év alatt 20-25 centiméterre nőhetnek meg, addig a nőstények esetében ez akár 40 centiméter is lehet.