Cirill és Metód emlékműve Zalaváron

Szent Cirillt és Szent Metódot 1980. december 31. óta Európa társvédőszentjeiként tiszteljük. A testvérpár idősebbik tagja Metód, aki 815 körül született a mai Görögország területén, Thesszaloniki városa közelében. Cirill életrajzi adatai jobban dokumentáltak, róla biztosan tudható, hogy 827-ben született ugyancsak Thesszalonikiben, s eleinte a Konstantin nevet viselte, amit csak kevéssel halála előtt változtatott meg. Apjuk a bizánci hadsereg tisztje volt, anyjuk származása máig nem tisztázott, egyes vélekedések szerint bolgár, más források szerint örmény vagy ruszin nemzetiségű lehetett. Emiatt több nemzet is magáénak vallja a testvérpárt, akiket mind a keleti, mind a nyugati katolikus egyházakban kanonizált szentekként tisztelünk. A keleti egyház a legjelentősebb atyák között tartja nyilván őket. 

A testvérpárt gyermekkorukban Konstantinápoly legjobb tanítói oktatták, így hamar jelentős tudásra tettek szert, illetve – tanáraik példáját követve – mindketten szerzetesi fogadalmat tettek. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy mind a regnáló pápák, mind a kor különböző államalakulatainak uralkodói fontos feladatokkal, így a keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédésével, a keresztény tanok terjesztésével, valamint a bolgárok keresztény hitre térítésével bízták meg őket. A testvérpár tevékenysége tekinthető a szláv népek első és eredményes evangelizációjának.  

Cirill és Metód emellett a Biblia szláv nyelvű fordításával is foglalkozott. Az egyháztörténet szerint mind a négy evangéliumot, valamint a zsoltárok könyvét is átültették ószláv nyelvre, s ehhez egy liturgikus templomi nyelvet, illetve a glagolita ábécét is megalkották. Előbbi nagyobb részét Metód művének tartjuk, aki az egyházi jogszabályok gyűjteményét is lefordította szláv nyelvre, utóbbit – ami gyakorlatilag a cirill betűs írás elődje – ma már a Konstantinápolyban egykor filozófiatanárként, illetve könyvtárosként is tevékenykedő Cirillnek tudjuk be. 

Cirill és Metód Rasztiszláv morva fejedelem udvarában is dolgozott hittérítőként, s a források szerint ebbéli tevékenységük során jártak Mosaburgban, a mai Zalavár területén álló településen, Pribina nyitrai fejedelem fia, Kocel udvarában. Cirill legendája szerint „Pannónia fejedelme, Kocel nagy örömét lelte a szláv írásban; maga is megtanulta azt, és átadott nekik ötven tanítványt, így ők is megtanulták azt.” Mosaburgról a későbbiekben még szólunk.  

A testvérpárt éppen a szláv nyelvű liturgia bevezetése miatt azonban röviddel később eretnekséggel vádolták meg, ami alól személyesen tudták tisztázni magukat II. Adorján pápánál. Erre 867-ben, Cirill halála előtt két évvel kerül sor. A fiatalabb testvér a római tartózkodásuk során azonban váratlanul megbetegedett, s 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kelemen-templomban temették el. A magyar katolikus egyház később Cirill halála napját – mint biztosan ismert dátumot – választotta a testvárpár ünnepévé.  

Metód öccse halálát követően elhagyta Rómát, s a bolgár fennhatóság alá tartozó Szirmium püspöke lett, de székhelyét nem foglalhatta el. Ezzel párhuzamosan II. Adorján Pannonia érsekévé is kinevezte, amelynek működési területéhez Alsó-Pannonia mellett a Morva Fejedelemség is hozzátartozott. Metód Pannonia érsekeként kapcsolatba került a honfoglaló magyar seregekkel is. Életrajzi írásai szerint „…midőn az ugorok vezére a dunai tájakra érkezett látni akarta Metódot. És jóllehet, egyesek úgy vélekedtek, hogy ezt kínszenvedés nélkül nem ússza meg, elment hozzá. Ő azonban uralkodóhoz méltóan tisztelettel, fényesen és örömmel fogadta. És elbeszélgetvén vele, úgy ahogy két ilyen férfiúnak társalogni illik, megkedvelte, és megcsókolván nagy ajándékokkal elhalmozván elbocsátotta ezt mondván neki: »emlékezzél meg rólam, tisztelendő atyám, szent imáidban mindenkor«.”

Metód haláláig, 885. április 6-ig vezette Pannonia érségségét. Közben egyéb feladatokat is kapott a pápától, VIII. János például Moráviába küldte a szláv-germán konfliktus elrendezésére, de emiatt ismét megvádolták. Bizáncban is járt, hogy az ottani császárnál járjon el a pápa érdekében, de ez a küldetése sikertelennek bizonyult. VIII. János 882-ben bekövetkezett halálát követően ráadásul helyzete is bizonytalanná vált, a bajor püspöknek az utódjául választott V. Istvánnál sikerült elérnie a szláv nyelvű istentiszteletek betiltását, majd Metód és követői ellen fordult, tanítványainak egy részét kivégezte, a többieket elüldözte a püspöksége területéről. Metód 885-ben bekövetkezett halála után ebben a helyzetben V. István nem nevezett ki utódot, így a pannon–morva térítő érsekség megszűnt.  

A testvérpár mosaburgi tartózkodása sokáig a legendák tárgykörébe tartozott, ám a zalavári Várszigeten 1948 óta folyó ásatások során bebizonyosodott, hogy a korabeli leírásban említett épületek, közöttük az a Hadrianus-zarándoktemplom, amelyben Metód prédikált, valóban léteztek. A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti tárának munkatársa, Ritoók Ágnes szerint „a IX. századi, majd az arra rátelepedő Árpád-kori és késő középkori település épületeinek és lakóinak földi maradványai, az egymásra rétegződő és egy-egy korszakon belül is gyakran változó települések szerkezete fokozatosan bontakozik ki a kutatás nyomán. Az elmúlt évtizedekben felárt, egyedülálló leletek sorozata a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításán látható.” 2009-ben pedig a Hadrianus zarándoktemplomtól délre, a Mosaburgot alapító Pribina és fia, Kocel udvarházát védő erődítési árok alján egy palack oldaltöredékére bukkantak a múzeum régészei. Ennek fényezett felületére gyakorlott kézzel karcolták rá a glagolita írás kerekített változatának négy írásjelét. A leletek feldolgozása során két további hasonló töredéket is találtak. Ritoók Ágnes szerint ezek a leletek bizonyítják, hogy a glagolita írást már ismerték a 9. században, illetve azt Cirill és Metód tanítványai használták is az akkori Mosaburgban.  

Mosaburg, azaz immár Zalavár jelentősége Szent István állam- és egyházszervező tevékenysége után ismét felértékelődött. 1019-ben itt jön létre a Szent Adorján templom és bencés monostor, amelynek alapját Pribina egykori temploma adta. Cirill és Metód tisztelete azonban addigra már feledésbe merült, s csak évszázadokkal később, az ellenreformáció idején elevenítik fel azt a jezsuiták. Mosaburg léte a XX. század elején is fontos szerepet játszott, hiszen az I. világháborút lezáró párizsi béketárgyalások során az itteni „hercegségre” hivatkozva kérték az éppen formálódó Csehország államalkotó nemzetei, a csehek és a szlovákok, hogy a Magyarroszággal közös határukat a Balatonnál húzzák meg, vagyis szándékuk szerint az attól északra található területeket saját államalakulatokhoz csatolták volna. Ezt az elképzelést azonban az antant nagyhatalmak nem támogatták.  

A két szent, Cirill és Metód tiszteletére Zalaváron először az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az akkori megyei tanács és a Bolgár Népköztársaság állíttatott emlékművet még 1985-ben. Ezen az emlékművön Cirill és Metód alakja egymásnak háttal, a  posztamens két ellentétes oldalán látható. Az oszlop másik két oldalán bolgár, illetve magyar nyelvű feliratok olvashatóak. A magyar szöveg szerint az emlékművet Cirill és Metód, a szláv írásbeliség megteremtői pannóniai tevékenységének emlékére állították. 2013. június 22-én, Szent Cirill és Szent Metód Moseburgba érkezésének 1150. évfordulója alkalmából a budapesti szlovák nemzetiségi önkormányzat szervezésében újabb emlékmű került a parkba. Ezen a két testvér egymás mellett áll, alakjuk egybe is forr. Cirill egy könyvet – értelemszerűen a szláv nyelvű Bibliát - tartja kezében. Az emlékmű posztamensén ugyancsak olvasható kétnyelvű felirat, ennek magyar nyelvű része az alábbi: "Pribina /+861/ Nyitrai fejedelem, a Zalavár környéki elődeink keresztény hitre térítésének szorgalmazója és fia Kocel /+876/ pannon fejedelem, szent Cirill és Metód szláv apostolok, Európa védőszentjei evangelizácios és kuturális tevékenységének kezdeményezpi és támogatói emlékére állíttatta a fővárosi szlovák önkormányzat a Szlovák Köztársaság támogatásával 2013. június 22. Ludmila Cvengrosová alkotása".

A két szoborcsoport alakjai közel hasonlóak, ezért – bár a szöveg nem egyértelmű – de a 2013-ban felállított emlékmű is Cirillt és Metódot ábrázolja. Alkotójuk egy 1937-ben született keramikus és szobrász, aki a nyitrai kerülethez, s azon belül is a nagytapolcsányi járáshoz tartozó Radosina településen él. Ez a szobor egy másolat, eredetije a nyitrai várban látható. A szobrásznak tudomásunk szerint nincs más köztéri alkotása Magyarországon.