I. világháborús emlékmű Szepetneken

A katonai hősi emlékművek állítása a XX. század első felében vált gyakorlattá Magyarországon. Előtte is volt rá példa, hogy egy-egy szoborral vagy kereszttel rótták le tiszteletüket az elhunytak előtt, de ez többnyire egy-egy adott eseményhez, vagy egyetlen konkrét személyhez volt kötött. Annak, hogy egy település közös emlékművet állítson a közösség halottjainak, s azon nevüket is szerepeltesse, még az I. világháború alatt meghozott törvényrendelet ágyazott meg.

Ennek okán a két világháború közötti időszakban szinte valamennyi magyarországi település próbált valamilyen köztéri alkotást állítani. Az emlékművek egy része szobor jelleget is öltött, a szepetneki is ilyen. A Petőfi és Kossuth utcák kereszteződésében található emlékmű egy lépcsőzetes talapzatú oszlopon álló katonát ábrázol.

A katona ábrázolása gyakori megjelenési formája az I. világháborús emlékműveknek, s több típusa is elterjedt. A szepetneki a hős katona archetípusát, jobb kezével a puskájára támaszkodó, a bal kezét pedig ökölbe szorító, a távolba tekintő rendíthetetlen harcost mutatja. Önmagában a szobor nem túl monumentális – gyakorlatilag csupán egy életnagyságú figura –, ám talapzatának és a magasba törő oszlopnak köszönhetően mégis jól kiemelkedik a térből, a helyi adottságoknak köszönhetően pedig akár körbe is járható. A talapzat három oldalára erősített márványtáblákra feliratokat helyeztek el, ezek közül kettőn, a jobb és bal oldalin az elesettek névsora – összesen 52 személy neve – szerepel. A szoborral szemben állva a „Ti akik a honért éltet adtatok a nemzetben vagytok halhatatlanok.” felirat olvasható.

A szepetneki emlékmű Kallós Ede alkotása. Az 1866. február 22-én, Hódmezővásárhelyen született szobrászművész köztéri szobrai és síremlékei révén vált országosan ismertté. Művei közül több is a fővárosban látható, így ő készítette a Batthyány téren felállított Kölcsey-szobrot, valamint a Károlyi-kertben található Iványi Dániel szobrot, Telcs Edével közösen pedig a Vörösmarty szoborcsoportot alkotta meg. Vidéki szobrai közül az ópusztaszeri Árpád fejedelem, a nagykárolyi Kölcsey, valamint a gyulai Erkel szobor a legismertebb. Térségünkből többnyire hősi emlékművek elkészítésére kapott felkérését. Szepetnek mellett a somogyi Marcaliban, valamint a vasi Szentgotthárd-Rábatótfaluban és Apátistvánfalván találhatóak még ilyen jellegű alkotásai. Az 1935-ben felállított szepetneki emlékmű nem tartozik a közismert munkái közé.

Az emlékműhöz egy érdekes helyi legenda is kötődik. A katona alakján, a kabátjának gallérja mellett kisebb sérülés látható, amely a helyi lakosok elmondása szerint a II. világháború során keletkezett, egy orosz katona által leadott lövés nyomát őrzi.

Az emlékmű talapzatát a helyi önkormányzat, valamint az I. világháború zalai és vasi vonatkozásait kutató Grádics Egyesület közös szervezésében 2022 tavaszán újabb táblával egészítették ki, amelyen már nem hősi halottak, hanem azon személyek neve olvasható, felvételt nyertek a vitézi rendbe. A hét vitézi címet elnyert egykori szepetneki lakos közül kettőt – Zalai (Fischl) János tizedest, valamint Takács István tiszthelyettest – az Arany Vitézségi Éremmel is kitüntették, nekik rövidebb életrajzukat, illetve portréképüket is tartalmazzák a táblák.