Árulás, isteni büntetés vagy téltábornok bosszúja?

2022.11.03. 06:50

Kanizsa középkori története 3. rész

Kanizsa 1600-as török elfoglalása és az 1601-es visszafoglalás kudarca a történelmi emlékezetben

Győrffy István

Wegroszta Zoltán alkotása Kanizsa 1600. évi elfoglalásáról

Forrás: Hohl Zoltán

Hogy volt? Történetek, történelmi kutatások a középkori Kanizsán. A főnemes Kanizsai László 1525-ös római zarándokútjáról, majd a 16. századi kanizsai protestánsok és katolikusok történetéről megjelent, Kanász Viktorral készült interjúkban számoltunk be, aki Zala megye és Kanizsa középkori és újkori történelmét kutatja. A beszélgetéssorozatot Kanizsa vára 1600-as török általi elfoglalásának, majd az 1601-es visszafoglalás kudarcának megítélésével zárjuk. A fiatal történészt, aki a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, valamint a Magyarságkutató Intézet keretében végzi munkáját, arra kértük, sorozatzáró beszélgetésünkben vázolja, a kortársak és az utókor miért látta nagyon eltérően a történteket, amelyek értelmezésében nagy szerepet játszottak a vallási és politikai konfliktusok. 

Hogyan változott a történtek megítélése a magyar, olasz, német és török történelmi emlékezetben? 

- Kanizsa e két ostromának kutatása azért különösen izgalmas, mert míg ma Magyarországon, s helyben is alig ismerik a történteket, addig Európa különböző közgyűjteményeiben számtalan korabeli forrás található az eseményekről, Törökországban pedig nemrég még mesekönyv is készült a témában.

Kanizsa egy 17. századi térképen, az elfoglalása dátumával

A korabeli Európa nagy érdeklődéssel követte a magyarországi, s ezen belül a kanizsai hadszíntér eseményeit?

- Határozottan igen, ami nem is csoda, ugyanis Kanizsa az oszmán-ellenes várhálózat egyik legfontosabb pillére volt, ami nem csak a Nyugat-Dunántúlt, hanem az osztrák tartományokat is védte. Ezért a vár 1600. évi elfoglalása nagy megdöbbenést keltett Európa szerte. Már a következő évben megpróbálta egy nagy, koalíciós keresztény sereg visszafoglalni, azonban elsősorban a nagyon rossz időjárási feltételek miatt – szeptember 23. előtt már havazott – végül kudarccal végződött az ostrom.

Gianfrancesco Aldobrandini szobra a Capitoliumi Múzeumok épületében 
Forrás: Kanász Viktor

 A két ostrom közül melyik emléke a dominánsabb? 

-Meglepő módon nem a vár elfoglalásának, hanem egyértelműen az 1601-es sikertelen ostrom híre volt nagyobb. Ennek hátterében az állhat, hogy Európa sok nemzetének katonái vettek részt az ostromban: A Habsburg Ferdinánd főherceg által vezetett sereget elsősorban magyar, horvát, belső-ausztriai és itáliai, VIII. Kelemen pápa és Vincenzo Gonzaga mantovai herceg által toborzott katonák, valamint spanyol pénzen fogadott csapatok alkották. Ennek következtében a szélrózsa minden irányába eljutott az ostrom híre. Hogy csak egyet említsek: a Pocahontas-történetekből ismert John Smith is megfordult a magyar hadszíntéren, s tapasztalatairól, az általa hallottakról részletesen írt, így többek közt Kanizsa 1601. évi ostroma sem kerülte el a figyelmét.

Hans Rudolf Miller alkotása a sárvári várban_Kanizsa 1601. évi ostoma, 1653 
Forrás: Kanász Viktor

  Hogy fogadta a korabeli magyar közvélemény az oly nagy veszteségeket?

- A korabeli magyar közvéleményt lesújtotta a hír, s elsősorban bűnbakot keresett, amelyet leginkább a németekben és a várat feladó, s ezért árulónak kikiáltott, majd kivégzett Paradeiser kapitányban talált meg. A vallási feszültségek is befolyásolták az értékeléseket: a protestáns rendek a katolikusokat hibáztatták, valamint Isten büntetését látták az eseményekben. Léteztek azonban más, reálisabb hangok is, ilyennek számított a korszak legjelesebb magyar történetírójának, Istvánffy Miklósnak a véleménye, aki az 1600. évi kudarcot elsősorban az élelmiszerhiány, valamint Paradeiser kétségbeesésének tulajdonította, a következő év sikertelenségét pedig a kegyetlen hideg számlájára írta. Az ostrom kapcsán ismerünk egy művészeti alkotást is: a sárvári vár dísztermének mennyezetén Nádasdy Ferenc megbízásából 1653-ban készítettek egy, az 1601-es ostromot ábrázoló falfestményt. 

 Az 1601-es vereség okát másként láttatja az itáliai emlékezet. Nem véletlen, hiszen a legnagyobb visszhangot VIII. Kelemen pápa unokaöccsének, a pápai seregeket vezető Gianfrancesco Aldobrandiniek a halála keltette – olvasható a kutatásban…

- Valóban, az ostromról szóló legtöbb korabeli hír és képzőművészeti alkotás Itáliából származik. Ennek nem csak a vár alatt harcoló több ezer olasz volt az oka, hanem az is, hogy a kortársak nagyon féltek attól, hogy az oszmánok e horvát-magyar határszakasz elfoglalásával szárazföldön támadják majd meg Észak-Itáliát. A fennmaradt források egyrészt Aldobrandini, valamint a pápai katonaság, másrészt pedig Vincenzo Gonzaga köré csoportosíthatóak. A pápa unokaöccse Kanizsa ostroma felé haladva, Varasdon halt meg. Testét nagy ünnepségek közepette a Capitolium tetején álló bazilikában temették el. Sírján a mai napig olvasható a kanizsai ostrom is. Nem messze tőle található Flaminio Delfini sírja is, aki a pápai csapatok parancsnokaként vett részt az ostromban. Előbbinek a díszes szobra, utóbbinak pedig a megfestett arcképe díszíti a Capitoliumi Múzeumok egyik legimpozánsabb termét. Kanizsa Gonzaga herceg uralkodói reprezentációjában kitüntetett helyet kapott. A korabeli média több lehetőségével is élt: krónikában íratta meg, képekkel ábrázolta, valamint képzőművészeti eszközökkel és ünnepséggel is hirdette katonai erényeit. Az ostrom leglátványosabb mantovai emléke a Palazzo Ducale Sala del Labirintóban található aranyozott famennyezeten lévő labirintus, amelynek közepén a „Talán igen, talán nem” felirat, valamint a következő körirat olvasható: „Amidőn Vincenzo Gonzaga […] Kanizsa alatt a török ellen

harcolt.” Egy különleges művelődéstörténeti forrás is hozzá kapcsolódik: a híres zeneszerző, Claudio Monteverdi 1601. november 28-án Mantovából Kanizsára írt levelet a hercegnek, amelyben az udvari karmesteri és templomi karnagyi címért folyamodott.

Georg Paradeiser kivégzése Hieronymus Ortelius krónikájában

 A török emlékezet számára miért az 1601-es ostrom lett a meghatározó? 

-A vár elfoglalásával Kanizsát vilajeté szervezték, s „az iszlám végek erős bástyája” lett. A következő év eseményei, valamint a várat megvédő Tiryaki Haszán pasa tettei pedig mélyen meggyökeresedtek a török történeti emlékezetben és a filmművészet is meglátta benne a lehetőséget, és 1982-ben Kanije Kalesi címmel egy nagyszabású történelmi filmet forgattak belőle. Az ezt követő évtizedekben is egymást követték a Kanizsával foglalkozó könyvek. Kanizsa sikeres megvédése tehát olyan történelmi pillanat a törököknél, mint a magyarok számára Eger 1552-es megtartása. 

A Kanije Kalesi című török film plakátja

A helyi, népi emlékezetben, például földrajzi elnevezésekben és mondákban évszázadokig tovább élt az ostromok emléke. E téren a várvédők utódai tettek mást is? 

-Az ostromok emlékeit évszázadokig megőrizte a helyi emlékezet, erre utal például a Katonaerdő és a Császár-rét elnevezés. A városvezetés az 1930-as években, a várásatások kapcsán fedezte fel, hogy milyen fontos lehet az egykori hősi harc megfelelő bemutatása. Krátky János polgármester egy különleges, s nagyon ötletes tervvel állt elő: egy Hősök ligetének nevezett parkot kívánt kialakíttatni a romoknál, ahol Aldobrandini capitóliumi szobrának másolata is helyet kapott volna. A munkálatok az országos sajtó érdeklődése mellett el is kezdődtek, ám a világháború kitörése végül ellehetetlenítette a kezdeményezést. A kommunista diktatúra évtizedei alatt sem volt ildomos hangsúlyozni a pápaság Kanizsa visszaszerzésére irányuló hatalmas erőfeszítéseit, így a ma is időszerű ötlet, valamint az 1601-es ostrom is a helyi történeti tudatban gyakorlatilag elfeledetté vált. Érdemes lenne tehát egy kötetben bemutatni a két ostrom kapcsán keletkezett, felettébb izgalmas írott és képi forrásokat, ne feledjük például, hogy a várról készült metszetek java része e két ostromot ábrázolja. Végezetül pedig reményeim szerint e három beszélgetés arra is rámutatott, hogy Kanizsa történetét – a középkortól a 20. századig – sok fontos ponton árnyalhatják, kiegészíthetik a vatikáni és római levéltárak sokszor ismeretlen forrásai. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában