Az agresszor önbizalomhiányos, az áldozat pedig elveszti önbecsülését

2022.10.06. 06:50

Dr. Rosta Andrea szociológus szóbeli bántalmazásról szóló beszélgetésén jártunk

Mi az a szó, ami életed során a legjobban megbántott, beléd égett, aminek a negatív tartalma azóta is kísér, kísért?

Arany Horváth Zsuzsa

Dr. Rosta Andrea a megyei könyvtárban tartott előadást Fotó: Pezzetta Umberto

A szokatlan kérdést dr. Rosta Andrea szociológus, kriminológus, pár- és kapcsolati terapeuta tette fel a minap a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba gyűlt hallgatóságának. Merthogy a bántó szavak ölni tudnak,  legalábbis valódi és maradandó sérülést okoznak az emberekben. Ismerik ennek igazságát azok, akik olyan családban, olyan közösségekben, iskolákban, osztályokban, munkahelyeken, házasságban élnek, éltek, ahol mindennapos a szóbeli bántalmazás, a verbális agresszió, abúzus. 
A kapcsolati szóbeli bántalmazásra, s arra, hogy nem törvényszerű az eltűrése, a Zala Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház szervezésében zajló programsorozat igyekszik rávilágítani. A civil szervezet vezetője, Bognárné Bengő Hajnalka az interaktív foglalkozás előtt arról is beszámolt, hogy a zalaegerszegi középiskolákban szerzett tapasztalataik sem voltak szívderítőek, a gyerekek intoleranciája évről évre nő, ám a gúnyolódás, a kirekesztés visszaszorításához a felnőtt társadalom segítsége szükséges.
De az utánunk jövő generáció empatikusabb interperszonális relációin csak akkor tudunk javítani, ha előbb magunkon kezdjük.


A zalaegerszegi származású, 25 éve Budapesten párkapcsolati terapeutaként dolgozó dr. Rosta Andrea a „Ne válj elkövetővé, ne válj áldozattá!” figyelmeztetés jegyében tematizálta a szóbeli bántalmazás formáit. Lehet gúnyolódás (semmi humorod), nyers megjegyzés (idióta vagy), leszólás (ezt se tudod megcsinálni), fenyegetőzés (ellátom a bajod, ha még egyszer...), pletyka (apád szerint is kretén vagy),  ordítás (elegem van belőled) , csúfolódás (mint egy bálna) az, amit a bántalmazott nem tud kezelni, elhárítani, sőt a folyamatosság előbb-utóbb aláássa az önbizalmát, önbecsülését, önértékelését, önképét. (Különböző személyiségmeghatározó jelenséget takar a felsorolás.)


Kik az agresszorok, kik azok, akik előszeretettel bántalmazzák szavakkal embertársaikat, sőt, sokszor jellemzően a hozzájuk legközelebb állókat?
Azok, akik mindent és mindenkit irányítani akarnak, akik alacsony önbecsüléssel, önértékeléssel rendelkeznek, személyiségzavarosak, önbizalomhiányosak,  vagy maguk is bántalmazottak, illetve azok voltak. Minden bántalmazás hatalmi, uralmi kérdés - tudjuk ezt a Zaklatás című film óta, amely bemutatta, hogy főnök beosztású nő is lehet szexuális zaklató a munkahelyen. Az uralmat gyakorló kényszert érez arra, hogy letörje a partnere akaratát, gyengítse a másikat, így kerekedjen föléje. Mivel a beszéd a leggyakrabban használt kommunikációs, érzelemkiváltó eszközünk, a bántás eszközeként is „hatékony”, akkor is, ha nem tudatos, esetleg túl gyors türelemvesztés, lobbanékonyság az oka. Meglepő módon akár a némaság, a szótlanság, a szelektív süketség is lehet kommunikációs erőszak, amikor a bántalmazó megvonja a kapcsolódási lehetőséget a másiktól, a vitapartnertől, ezzel valójában negligálja a másik embert. A megbeszélés elhárítása a veszekedés elkerülése képében jelenhet meg, ám arra mutat, hogy a partner érzéseit, gondjait nem veszi figyelembe az, aki megszünteti a kommunikációs kapcsolódást, elérve a magány, a kiüresedés érzését. A viccnek szánt, humornak álcázott megjegyzések is kimerítik a verbális agresszió fogalmát, az áldozat túlérzékenynek, humortalannak, de főleg szerethetetlennek érzi magát. 


A verbális erőszak előzménye lehet transzgenerációs örökség, mondta Rosta Andrea, amikor a múltból hozzuk a viselkedési formáinkat, amik aztán a jelenben hatnak.  
Sok szó esett arról, hogy az áldozatok miképp védhetik meg magukat a szóbeli bántalmazástól. Mindenekelőtt fel kell ismerniük, azonosítaniuk, hogy mi történik velük. Ugyanis hajlamosak hosszú ideig felmenteni a bántalmazót: fáradt, rossz napja volt, felhúzta a főnöke, ilyen a természete, ha nem iszik, jó ember. Saját magukat is képesek hibáztatni: én provokáltam, rosszkor szóltam. Az anyagi, szülői függőség számos esetben teszi önfeladó megértővé az áldozatot. Pedig ha későn vesszük észre, egészen biztosan eszkalálódik a helyzet, bekövetkezhet a szexuális, gazdasági, fizikális erőszak, kiszolgáltatottság.

Rosta Andrea azt javasolja, időnként „nézzünk rá” a kapcsolatainkra, nyugalmas időben beszéljünk a közös fejlődésről. Az éles helyzetekre egy mondatot ajánl: „nem teheted ezt velem, nem mondhatod ezt nekem”. Legyen következetes, kerülje a szócsatát, aki ki akar lépni a bántalmazotti helyzetből. Beszéljen róla mással, ne szégyellje, amit megél. A kilépés az adott kapcsolatból nehéz, fájdalmas, de néha nem úszható meg.
 

Relationship,Problems
Képünk illusztráció.
Fotós: Shutterstock


A beszélgetést A te fegyvered a döntésed című vándorkiállítás tablósora keretezte, amely  október 20-ig tekinthető meg a megyei könyvtárban. Richard Jonhson kanadai fotóművész 28 arcképen sminkmester által készített arcfestéssel tette láthatóvá a szóbeli erőszak láthatatlan nyomait. A portrékon többek között a lúzer, kretén, lotyó, fogyatékos, vesztes, kövér, béna, szánalmas, csúnya, szemét, gyáva, idióta, nyomorult szavak ráégett bélyege tűnik fel horzsolás, ütés formájában, érzékletessé téve a jelenség mögötti láthatatlan szenvedés tartamát. A szavakat a modellek maguk választották ki, ami jelzi, ők maguk melyik bántó szót hordozzák egy életen át.

A téma fontosságát jelzi,  hogy a civil szervezet október 13-án, 15 órára ismét Zalaegerszegre invitálta dr. Rosta Andreát, aki az Iskolai szóbeli bántalmazás című előadásával várja a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba a pedagógusokat és a szülőket.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában