Deák Ferenc mellszobrát készítette el Béres János szobrászművész

Béres Jánosnak ez a harmadik, Deák Ferencet ábrázoló alkotása. Az elsőt még 2003-ban készítette, az egy bronz dombormű, ami a zalatárnoki polgármesteri hivatal előtti emlékművön látható, majd a badacsonyi szoborparkba is került egy portréja. 

- Deák Ferencről szobrot készíteni nemcsak megtisztelő, de szívet melengető felkérés is, hiszen ő egy ízig-vérig zalai történelmi személy, akinek élete számos megyénkbeli településhez kötődik – mondta Béres János. – Ősei a mai szlovéniai magyar területen, Zsitkócon kaptak nemesi rangot. Söjtörön született, Zalatárnokon nőtt fel, Nagykanizsán járt gimnáziumba, s kehidai nemesként Zalaegerszegen kezdte pályafutását az akkori vármegyeházán, ami jelenleg a Zala Megyei Bíróság épülete. 1824 és 1832 között ebben az épületben dolgozott az árvákra felügyelő választmány jegyzőjeként, valamint tiszteletbeli tiszti alügyészként is. 1832 és 1848 között ugyancsak ebben az épületben, a díszteremben kezdődött nyilvános közéleti pályafutása, ahol a vármegye közgyűléseit tartották. Itt hangzottak el nevezetes megyegyűlési beszédei és indítványai. 

Béres János szerint ezért is szimbolikus jelentőségű, hogy az épület Deák-portréval gazdagodik, amit az egykori vármegyeháza U alakú, gyönyörű lépcsőházában, az egyik fordulóban helyeznek el, annak lesz egyik ékessége. 

– A szobor carrarai márványból készült – magyarázta tovább a szobrászművész. – Szürkés árnyalatot választottam, hogy jól elválasztódjon a faltól. Maga a szobor az életnagyságúnál picit nagyobb, 70 centiméter magasságú, s egy 25 centiméteres talapzaton kerül elhelyezésre. Érdekes látvány lesz, mert a lépcsőházban alulról közelítjük meg, s felérve nézünk vele szembe. Ez a megközelítés egyben jelképesnek is tekinthető, hiszen azt szimbolizálja, hogy az árva sorsú vidéki kisnemes képességeinek és elhivatottságának köszönhetően képes volt a nemzet legnagyobbjai közé felemelkedni.