Sormás gazdag történelemmel és népes ipari parkkal büszkélkedhet

Neubauer Tibor először a Homokkomárom irányába vezető Petőfi utcai, öreg fák alatti sétányhoz invitál, amely az itteni szoborparkkal, játszótérrel vonzó a helybeliek számára is. Az árnyas fák alatt nemcsak a szobrokat láthatjuk, hanem a tavaly elkészült új játszóteret is kötélpályával, esőbeállóval és egy 415-ös Ikarusz autóbusszal, ami a gyerekek kedvence. 

- A busz most még úgy néz ki, mint amelyik az utakon közlekedik, s csak valamiért megállt itt, de az a tervünk, hogy készítünk egy fotót a sétányról, amit fóliára visszük, s ezzel burkoljuk be a jármű oldalát, hogy beolvadjon a környezetébe – említi a polgármester, s elindulunk a Homokkomárom felőli Mántai-hegyre.

- Sormást lankás mezők veszik körül, így a szőlőhegyek kicsit messze esnek a falutól, ebben az irányban a négy kilométernyi távolságra lévő Mántai-hegyen osztozunk a homokkomáromiakkal. Az út felőlünk lévő oldalán a telkek és pincék a sormásiaké – magyarázza Tibor, miközben elmondják, hogy Mánta valamikor község volt, erről 1385-ből származó írásos emlék is van, a török időben pusztulhatott el.  Mindenesetre a határban lévő földrajzi nevek között találni „mántaji szőlő, mántaji bükk, mántai erdő, Főső-Mánta-dűlő" neveket, valamint a török időkre emlékeztető „Török főd, Török főd alsó, Szpáhi” nevet is. Sőt, a falu mondavilága, egy szép törökkori mesében ebből az időből eredezteti Sormás nevét is, amit Dobó László tanár is feldolgozott Sormás történetéről írott könyvében. „A kanizsai vár ura szepetneki magyar lányokat mustrált egy alkalommal, tetszett neki a leánysereg, de az őrző török alvezérek ezt kiabálták: Szebbet neki, szebbet neki! - E mondatból lett: Szepetnek község neve. A rákövetkező napok egyikén a sormási rablányokat is sorba állították ugyanígy. A vezér mosolygott, s nagyot kiáltott örömében: Ez a sor más! Ez a sor más! - E mondatból lett Sormás, a község neve.”

A valóság azonban egészen más! Az igaz, hogy Kanizsa várának közelsége miatt Sormás sorsa összefonódott a váréval, a falu el is pusztult, de Sormás első említése 1347-ben szerepel oklevelekben Saramás néven, mint a saramási Fábián család birtoka. Sormást 1519-ben már népesnek mondták, sőt három malom is tartozott hozzá, de az 1548-as török támadáskor a falu teljesen elpusztult. 1407-ben Sarmasnak hívták a falut, s 1790-ben lett Sormás, mely szó eredeti jelentése Sárma, a kígyóvirág, vadhagyma képzős alakja. 

Visszatérve a szőlőhegyi kirándulásunkhoz megemlítünk még egy emléket Dobó László könyvéből, aki szól a helybéli Kovács Ferenc 1877-től írott kéziratos könyvéről, amelyben talált egy helyi borfelköszöntőt: „Hallom csuklik, piheg meg terhelt gyomrotok / innátok, ha lenni tokaji borotok/ imhol a sormási ezekből igyatok / szomjas tortokotokra enyhítést hozzatok /.”

- Számos kereszt áll a határunkban, mindegyiket örökbe fogadta valaki a faluból. Én és édesanyám ezt gondozzuk – állít meg bennünk Klára az erdei út mentén lévő feszületnél. - Sajnos a hegyen több pince tönkre ment már, hagytak el parcellákat is – készít fel a leendő látnivalókra. 

S valóban, a szépen gondozottak mellett találunk romos, sőt feltört, bedőlt oldalú hajlékokat is, amelyekből az elhagyott hordók kikandikálnak az égre. Egy hegyi útelágazásnál tábla jelzi, merre lehet csatlakozni Homokkomáromnál a kéktúraúthoz, vagy melyik irányba esik Obornak Kerek vára, merre található a magyarszerdahelyi Szent Orbán-kilátó. Egyébként a hegyre vezető út jó, sok szőlőhegy megirigyelhetné…

Sormás későbarokk temploma a falu szélén egy dombon magasodik. Klára nyitja ki a templomot, s elárulja, miért van nála az épület kulcsa: 

- Felváltva takarítjuk, díszítjük a templomot, s a hétvégén ez a mi feladatunk volt, azért maradt nálam a kulcs – mondja, majd felkapcsolja a villanyokat. Az ólomüveg ablakokon beáramló napfény és a villanymegvilágítás sajátos hangulatot áraszt az 1753-ban épült, Szent Rókus titulust viselő templombelsőben, fénybe borítva Závori Zoltán mennyezeti festményeit. 

A templomdombról belátni a falu nagy részét, az ipari park hatalmas épületeit is. 

- Több mint száztíz vállalkozás működik a faluban. Az ipari parkban szállítmányozással foglakozó nagyvállalat is van, s más vállalkozások is megtelepedtek nálunk. Az idén kormányzati forrásból is bővíthettük, fejleszthettük az ipari parkot, így további 32 hektárnyi terület vált kiajánlhatóvá a befektetők számára. A 846 lakosú Sormás nagyon jó helyen fekszik, Nagykanizsától mindössze 6,7 kilométere, az M7-es autópályától 5,6 kilométerre található. A letenyei határátkelő Horvátország felé 17,7 kilométerre van, a szlovén Tornyiszentmiklós-Pince határátkelőhely sincs messze, mindössze 37 kilométerre. Az M7-es autópálya közelsége kiváló lehetőséget nyújt logisztikai központ, termelő-, gyártóüzemek létesítésére. Az önkormányzatunknak is van két nagy eladó telke, reméljük, ezeket is értékesíthetjük – vázolja a helyzetet bizakodva a polgármester annak tudatában is, hogy minden letelepülő szerveződés növeli a Sormás iránti érdeklődést.

Ebben érdekelt Sormás legnagyobb turizmusból élő cége, az István Parkhotel is, ahol látványos építkezések történnek.

- Amikor a pandémia miatt be kellett zárnunk, elhatároztuk, hogy nem bocsátunk el senkit, ötven munkatársunkat partnerként hívtuk, hogy segítsenek az ez idő alatti újabb fejlesztésekben. Marhaszalámi-gyártó, sajtműhely és baromfeldolgozó építésébe kezdtünk, s létrehoztunk egy baromfikertet s egy látogatható tansétányt, ahol mindenki megnézheti ezek működését. A növényfarmunk segítségével megtermeljük azokat az alapanyagokat, amiket őseink is fogyasztottak, ezek segítségével szeretnénk elérni azt az élményt, hogy vendégeink rátaláljanak édesanyjuk, nagymamájuk ízeire. Ehhez kellenek a jó minőségű alapanyagok, a friss fűszerek és a mesterien dolgozó szakácsok. Konyhánkon csak friss fűszereket használunk, megszüntettük az összes szárított fűszert, nem használunk mesterséges alapanyagot, ízfokozót. Állatainkat szabadtartásban, minőségi, természetes takarmányozással tartjuk. Elmondhatom, hogy a bezártság után a korábbi fölé nőtt a minket felkeresők száma, pedig új üzemeink és a leendő, ötszáz négyzetméteres üvegházunk még el sem készült. Kecskéink, kacsáink máris vannak, boldog állatokat próbálunk nevelni az új szállásaikon, hisszük, ez kell ahhoz, hogy jó legyen a gasztronómiánk, s mindenkinek élmény legyen ellátogatni Sormásra – mutatja be mostani és leendő lehetőségeiket Gelencsér István tulajdonos.