Papp Gábor: Dávidként harcolunk azokért a normákért, amelyeket 1000 évvel ezelőtt még egész Európa követett

Mint mondta: 939 éve, 1083-ban ezen a napon, a szentté avatási eljárás részeként nyitották meg István király sírját, a magyar egyház pedig ezt a napot iktatta a naptárba István ünnepeként, amely Mária Terézia idején állami ünnep is lett, és 1891. óta munkaszüneti nap.

– Sokat látott történelmünk során az utódok újra és újra visszanyúltak a Szent István-i elvekhez, István törvényeihez, államalapító munkájához – folytatta Papp Gábor. – Elgondolkodtak már azon, miként lehet, hogy évszázadok alatt sem koptak meg Szent István érdemei? Mi lehet az oka annak, hogy bármelyik századát, bármelyik uralkodóját nézzük hazánk történelmének, nem találunk olyan időszakot, amikor első királyunk tisztelete megingott volna. Mi az ok vajon? Talán „csak” annyi, hogy ő volt a magyar állam alapítója? Igen, ez kétségtelenül a legnagyobb érdem, de az alapvető kérdés az: mik voltak azok az eszmék, azok az eszközök, melyekkel oly maradandót tudott alkotni első királyunk?

A válasz egyszerű, tette hozzá. Olyan szilárd dolgoknak vetette meg alapjait István király, olyan eszméket emelt a legmagasabbra, amelyeket mintegy zászlóként tűzve magunk elé, minden csatában, minden nehéz helyzetben láthatunk, követhetünk. Olyan eszméket, mint kereszténység, család, hagyomány, egység, közösség, hűség. Olyan értékek ezek, amelyekre, ha a történelem viharaiban támaszkodunk, bizton tudhatjuk, hogy megmaradunk, együtt maradunk, fennmaradunk.

Papp Gábor ezt követően István Intelmeiből idézett, amelyet fiának, Imre hercegnek írt:

„A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a király-elődök után járni, a szülőket utánozni. Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll”.

Első királyunk tehát valójában alapvető emberi és társadalmi értékeket emelt munkájának középpontjába, amelyekről hitte és tudta: azoknak közösségmegtartó ereje van, s ezeket, ha nemzedékről nemzedékre hagyományozzuk, joggal bízhatunk megmaradásunkban, szögezte le Hévíz polgármestere, aki szerint: oly világosak, egyértelműek az istváni alapvetések: kereszténység, család, hagyományok, közösségi összetartás.

– Mégis, a mai világban, a ma Európájában valahogy úgy tűnik, hazánk szinte egyedüliként vállalja fel ezeket az értékeket, egyedüli harcosként küzd ezek megtartásáért, ahogyan egyedül marad lassan a függetlenség, a szabadság eszméjének képviseletében is – hangsúlyozta Papp Gábor. – Talán sokan látták, hallották Magyarország miniszterelnökének dallasi beszédét. Orbán Viktor magányoscsillag-államnak nevezte Texast, és ugyanígy nevezte Magyarországot is. Mint mondta: a magányoscsillag-állam azt jelenti, hogy az adott államban a függetlenség, a szabadság és a szuverenitás a legkedvesebb érték, ehhez társulnak a Szent István-i alapvetések is a hitről, a hagyományos családról és nemzeti értékekről.

Majd tovább idézte a kormányfő szavait: „Az értékeink mentenek meg bennünket attól, hogy újra elkövessük a történelem hibáit. Újra életre kell keltenünk egyházainkat, családjainkat, közösségi színtereinket. Magyarország öreg, büszke, de Dávid nagyságú nemzet, amely egyedül áll a globális nagyságú Góliáttal szemben. Hazánknak ma arra kell válaszokat adnia: miként lehet visszaverni a támadást, Góliát támadását a saját szabályaink szerint?”

– Nem ugyanez a feladat hárult-e már több mint ezer évvel ezelőtt István királyra? – tette fel a kérdést Papp Gábor. – Meg kellett védenie népét, a Kárpát-medencében letelepedni, gyökeret verni szándékozó, Dávid-nagyságú magyarságot Európa Góliátjaival szemben. Hogyan tette mindezt? Szilárdan kiállt a keresztény hit és értékrend mellett, Intelmeiben fiának is ezt hagyta egyik legfontosabb feladatául. Bekapcsolódott a nyugati keresztény közösségbe, kijelölte a magyar nemzet számára a nemzeti élet új formáit, ugyanakkor biztosította a magyarság szellemi és politikai függetlenségét. Erős nemzetállamot hozott létre, amelynek alapja a jó család, a szerető közösség és a megingathatatlan hit. Magyarország mindig is tartotta magát ezekhez az alapokhoz, jöhetett bármilyen történelmi vihar. A kereszténység védőbástyájának nevezték népünket és hazánkat, és ezt a megtisztelő címet csakis úgy sikerült megtartanunk, hogy az istváni örökséget nemzedékről nemzedékre örökítettük.

A városvezető szerint eközben a körülöttünk lévő államokban az összetartozás kötelékei alaposan meggyengültek. Európa fokozatosan eltért a keresztény értékektől, a közösség, a családok helyére a kötődések, hagyományok nélküli ember került. Az ember, akinek egyéni érdekei a közösségi érdekek elé helyeződnek, akiből kiveszett az összetartozás.

A Nyugat lemondott a kereszténységről, jelen pillanatban mintha kicsit Hieronymus Bosch haláltánc festményei kelnének életre Európa legtöbb országában, s ha a tradicionális családi szabályok megszűnnek, semmi nem mentheti meg a világot a pusztulástól – emelte ki ünnepi beszédében Papp Gábor, leszögezve: Dávidként harcolunk azokért a normákért, amelyeket egykor, 1000 évvel ezelőtt még egész Európa követett, ahol viszont mára elveszett az összetartás.

– Márpedig azok a nemzetek, amelyek az egyéni érdeket helyezik a közösségi elé, amelyek az összetartozás-tudatot nemcsak hogy nem erősítik, de szándékosan rombolják, sebezhetővé válnak a külső erőkkel szemben, nem képesek azok manipulációit észrevenni, így elhárítani sem – mondta Papp Gábor. – A magyarság mindig büszke lehetett arra, hogy az országban élők, amikor a szükség, a veszély úgy hozta, félretéve minden önös érdeket, vállvetve küzdöttek a külső, káros erők ellen. Ma is ezt tesszük, és sajnos Európában egyedüliként.

Ha a kontinens más országai is képesek lennének az összefogásra, nem volna ma migránsválság, nem kellene azon dolgoznunk, hogyan emeljünk ideológiai falat a genderelmélet terjedésével szemben, nem kellene elhibázott döntések miatt válságba és bizonytalanságba sodornunk családokat, nem kellene más, külső erők gazdasági, ideológiai befolyásolási szándékait elkeseredetten visszaverni. Mi magyarok a saját történelmünkből azt tanultuk meg, hogy Európa mindig akkor gyarapodott békében, ha a működése erős nemzetállamok szövetségére épült.

Papp Gábor ünnepi beszéde végén leszögezte: Szent István erős nemzetállamot hozott létre és hagyott ránk örökül. Ezt kell megtartanunk, e mellett kell kitartanunk, hogy továbbra is Európa és az európai kereszténység védőbástyája legyünk.

– Ehhez kérjük Isten és a Magyarok Nagyasszonya, Mária segítségét itt, e templom falai között és mindennapi imáinkban. Isten tartson meg minket keresztény hitünkben, szilárd elveinkben, istváni örökségünkben – zárta beszédét Papp Gábor, amely után az ünnepi kenyeret Péntekné Vizkelety Márta református lelkész és Kiss László esperes-plébános megáldotta, majd a képviselő-testület tagjai kosarakból kínálták a jelenlévőket. Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták a templom mellett lévő Szent István-szobrot.