Vadászkutya bemutatót tartottak Csonkahegyháton a VI. Göcseji Dombérozó részeként (videó)

A csonkahegyháti dombérozókat Horváth Péter erdész, alpolgármester Zala Koronája Göcsej Kulturális és Gasztro Egyesület elnöke, Kustán Gyula polgármester, Vigh László országgyűlési képviselő és Magai Ágota, a Göcseji Dombérozó ötletgazdája, vezetője, szervezője köszöntötte. "Ott van felelősségünk, ahova születtünk, ahova a sors sodort bennünket", szólt a dombérozó filozófiája, amely tíz nap alatt 32 településen 100 programot kínál.

Osadczuk Csaba (Gyurkóvári kennel) ismertette a rövidszőrű magyar vizsga fajta történetét, a vadászaton betöltött szerepét négyéves, Sámson névre hallgató kan kutyájával. A fajtát keresztezések után 1936-ban azonosították önálló fajtaként, mára nemzeti kincsnek tekinthető, mondta a tenyésztő. A vadászaton az a munkája, hogy a kisebb testű meglőtt vadat fejlett szaglásával megtalálja,  s amíg a gazda más utasítást nem ad, őrizze. Arra is alkalmas, hogy az úgynevezett apportírozásnak eleget tegyen, magyarán a gazdájához hozza a zsákmányt. A szakember figyelmeztetett a felelős kutyatartásra, utalva arra, hogy a vizsla túl népszerű a külleme miatt, azonban sokan nem értik a képességeit, az idegrendszere működését. A kutya nem a kert dísze, hanem érző lény, akit az ismeretlen szituációk tolerálására tanítani kell. Ha megkapja, együttműködő, félelmek és agresszió nélküli barát válik belőle. Sámson a hőség ellenére fegyelmezetten be is mutatta, mire képes a gazdájáért.

Keresztes János az agár fajta elkötelezettje, a vékony, magas, keskeny küllemű kutyafajta 15 ezer éve él az ember közelében, mondta bemutatója elején. Magyarországon az agarászás mégis akadályokba ütközik, mivel a 2015-ben született vadászati törvény végrehajtási rendelete 7 éve nincs meg, így az 1948-ban vadászatra betiltott kutyafajta nem nyert valódi polgárjogot. Az agár a sík terep sztárja, hiszen a látása vezeti a vadhoz, 60-70 kilométeres sebességgel képes futni, rendkívül nyugodt. A zsákmányt akár egyetlen roppantással megöli, s várja a gazdáját. Egy-egy alföldi vadászaton 100-120-as teríték is lehet, ám másnap még ugyanennyi sérült, seblázas, hosszan szenvedő állatot vihetnek be, ez agarászásnál nem fordulhatna elő, mondta Keresztes János. A bemutatón a közönség láthatta a fajta eleganciáját, feladatteljesítését, de a játékosság is belefért a műnyúl utáni száguldásba.

Tóth Lászlótól megtudtuk, a véreb nem a meglőtt vad vérének szagát, hanem a kibocsátott tesztoszteront követi. Az általa bemutatott eb 140 szarvasbika elejtésénél működött közre.