Mit tegyünk, ha szorong a gyerek?

2022.05.01. 07:00

Szorongásoldás lehetőségei a családban címmel tartott előadást Szabóné Balázs Mónika Lentiben

A városi könyvtár és a megyei pedagógiai szakszolgálat lenti tagintézménye indított pszichológiai előadás-sorozatot, amelyen az életkrízisek lehetséges megoldásairól beszéltek szakemberek. A második találkozón a szorongásoldás lehetőségei a családban címmel tartott előadást Szabóné Balázs Mónika klinikai szakpszichológus. Az előadó a fogalmak meghatározásakor elmondta, hogy a félelem és szorongás elkerülhetetlenül jelen van életünkben.

Korosa Titanilla

Fontos, hogy a szülő minden esetben megnyugtassa a gyermeket

A szorongás homályos, vagy rosszul felfogott fenyegetés hatására alakul ki, míg a félelem jól körülhatárolt fenyegetés hatására jelenik meg. Kellemetlen tünetekkel jár, mely lehet lelki és fizikai is. A főként a szülőket megszólító programon a jelenkor krízisei közt először az ukrajnai háború került szóba. 
– Kikerülhetetlen, hogy halljanak erről a gyerekek, a mai technikával sok információ eljut hozzájuk, illetve vannak családok, ahol a televízió amolyan házi bébiszitter, szól a háttérben, vagyis elkerülhetetlen, hogy beszéljünk velük erről, viszont fontos, hogy az életkoruknak megfelelően tegyük ezt. Nem túl sokat mondva, de őszintén – magyarázta Szabóné Balázs Mónika. – És fontos, hogy a saját szorongásunkat ne ragasszuk át rájuk. 
Elszakadva a háborútól, azzal folytatta az előadó, hogy a félelem és a szorongás életkortól függetlenül, már kisgyermekkorban jelen van. 
– Mindenki életében vannak helyzetek, melyek előhívják ezt a belső feszültséget. A félelem nélkülözhetetlen része az emberi életnek, mert ez teszi lehetővé, hogy harcoljunk az életünkért – magyarázta. – Feszült helyzetekben olyan gondolatok is eszünkbe jutnak, amik nyugalmi állapotban nem. A gyerekek életkorától függetlenül sok módon megjelenhet a szorongás, sok esetben a túlóvó nevelés fedezhető fel a háttérben, de a legyőzésére való törekvés is természetes. 
 

Szabóné Balázs Mónika: Több jó terápia is alkalmazható a szorongás oldásához Fotó: Korosa Titanilla


Az előadó szemléltetésként egy konkrét esetet is felvázolt a hallgatóságnak. 
– Egy kisfiú iskolába menet már hányt az autóban egészen az iskoláig, ahova be sem ment, inkább hazavitték. Megerősítik ezt a viselkedést, ha betegségként fogják fel az esetet. De, ha az orvosi kivizsgálás azt bizonyítja, hogy nincs betegség a háttérben, akkor pszichés problémára kell gondolni. Ilyenkor azonban nem szabad a viselkedést megerősíteni, mert eszközzé válik a gyerek számára, tudattalanul elkezdni használni. Érdekesség, hogy mindez csak akkor fordult elő, ha az édesanya vitte iskolába a gyermeket. Ilyen esetben akkor tudunk segíteni, ha például átmenetileg a másik szülővel megy a gyermek iskolába. 

Mint azt a szakember elmondta: a családi légkör abszolút fontos színtere a szorongás kialakulásának. Sok esetben, amikor a gyermekekkel probléma van – a családban, a szülői párkapcsolatban nem működik valami megfelelően – a gyermek nem érzi biztonságban magát, s ezért produkál valamilyen tünetet, hogy a figyelmet magára vonja. A pszichológia megkülönböztet olyan félelmeket is, melyek a fejlődés velejárói. Ilyen, mikor 9 hónapos kor körül a csecsemő elkezd félni az idegenektől, mert ekkor kezdődik a saját éntudatának kialakulása. Majd 2-3 éves korban jelenik meg az állatoktól, 4-5 évesen a természeti jelenségektől való félelem, de már a gyermekeknél is előfordulhat a haláltól való félelem, melynek kialakulásában és oldásában is nagy szerepe lehet a család vallásosságának, hitének. 

– A szülőknek minden helyzetben megnyugtató magyarázatot kell adni, nem szabad elterelni, elbagatellizálni a témát, mert a kérdés a gyermekben megmarad és a mai világban sok más lehetősége is van megkeresni a választ – mondta Szabóné Balázs Mónika. – Hajlama is lehet a gyereknek a félelemre. Szorongó természetű szülővel több türelemre, segítségre és időre van szükségük a szorongás oldásához. Az ilyen gyerekeket ne hasonlítsuk össze más jellemű kortársaikkal. De nevelés által is alakulhat ki félelem, hiszen a gyerekek utánzással tanulnak, amit otthon látnak, azt viszik tovább. Jó, ha vannak más lehetőségek, minták, így van összehasonlítási alapja, és amelyik erősebb, azt használja, azt építi be a személyes eszköztárába. Igaz ez a szorongásra is. 

– Miről vehető észre, ha a gyermek szorong? – tette fel a kérdést a szakember, majd rögtön meg is válaszolta. – Megváltozik a viselkedése, kialakul, vagy felerősödik a félénkség, alvásproblémák jelennek meg – magyarázta. – Az alvás egy tudattalan állapot, bizonytalanságot szül, ezért nem akarnak, nem tudnak elaludni. Ilyenkor jó, ha a szülő beszélget a gyerekkel. Lefekvéskor szívesen beszélnek többen arról, hogy mi történt velük és ez megnyugtatja őket. De előfordulhatnak étkezési zavarok, szapora szívverés, hányinger, feszített izmok, vagy akár regresszió, visszafejlődés. Ez nem tudatos viselkedés, hanem reakció arra, amit tapasztal. Például, ha úgy érzi, hogy nem kap elég figyelmet. Feszültséglevezető mozdulatokra is fel lehet figyelni, mint a körömrágás, bőrtépkedés, vagy a tic, ami akaratlan, hirtelen, gyors, rövid, ismétlődő, sztereotip mozgás. 
Az iskolában is figyelemfelkeltő lehet, ha a figyelme elkalandozik, feszült, ha nehéz feladatot kell megoldania, folyamatosan aggodalmaskodik valamin, vagy fél, hogy valami rossz történik. Jó, ha a szülők és a pedagógusok együttműködnek – hangzott el. 

– Segíteni tudunk, ha az önbizalmát, énképét erősítjük, pozitív visszajelzéseket adunk neki. Ha érzi, hogy feltétel nélkül szeretik, akkor pozitív énkép alakul ki és bizalommal, nyitottabban fordul a világ, a többiek felé. Ha dicsérünk, inkább a kitartást, a teljesítményt értékeljük s ne a személyiséget minősítsük. Szorongásoldó a beszélgetés, mikor megfogalmazza a félelmeit, érzéseit, s azt meghallgatjuk, segítünk neki beazonosítani, s megfelelő empátiával állunk a problémához. Jó technika a közös mozgás, s a zenét is segítségül hívhatjuk. A pörgős dallam segíthet a feszültséget levezetni mozgással, a lágy zene pedig a nyugalmi állapot elérését segíti elő. Használjuk a tudatos légzést, a mély, hasi légzést, ami szintén nyugtató, de jó technika a képzeletbeli citromfacsarás is, ami feszít majd ellazít. 

A mesék, illetve a szerep- és bábjátékok, de a relaxáció, a gyerekjóga és a biztos napi rutin kialakítása is hasznos módszer. A háziállatok nagyon jó terápiás „eszközök”, illetve néha érdemes beiktatni egy „mindent szabad” napot, mikor bizonyos keretek közt szabad olyat tenni, amit esetleg máskor nem – tanácsolta a szülőknek Szabóné Balázs Mónika. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában