Tilaj és Tilajújhegy vonzása, kertészkultúrája

A haranglábbal szemben, virágzó gyümölcsfaágak között dekorációs tojások és festett fanyulak köszöntik a járókelőket. Itt találkozunk Tilaj fiatal polgármesterével Senkó Balázzsal, akitől egy férfi aziránt érdeklődik, hogy mikor ültetik a krumplit? „Egy kicsit várni kell, mert az eső miatt a gépnek még nem jó a föld, de ajánlok az új vetőmag krumplinkból is ültetésre, nagyon finom” mondja Balázs és tudatja, több gazda benne van a közös kiskertmegőrző programban, együtt gondozzák a kerteket, a munkát jobbára ő végezi az önkormányzat gépével.

- 2017-ben, időközi választáson kerültem a falu élére, majd a soron következő rendes önkormányzati választáson ismét bizalmat kaptam. Előtte hajógépész voltam és egy nagy tankhajón jártam Európa folyóit, folyamjait. Korábban édesapám volt Tilaj polgármestere, ő hagyományt teremtett a gyümölcstermesztésben, oltótanfolyamokat szervezett, s ő volt az első, aki panziót nyitott, hogy a turizmust is meghonosítsa a faluban – mondja Balázs, aki a „Mert az Ön faluja is rajta van térképen!” turisztikai sorozatunkban megmutat egy kisebb vendégházat és a még zárva lévő, ízléssel kialakított 44 George Hause hotelt is, amelyek már a panzió után létesültek a csodálatos völgyben. 

Tilaj az idén februárban nem a turizmusáért, hanem a példaértékű közfoglalkoztatásáért kapott belügyminiszteri elismerő oklevelet. Az ünnepségen megemlékeztek Balázs édesapájáról, Senkó Józsefről, aki már a közfoglalkoztatási rendszer 2011- es megújulása előtt elkezdett ilyen dolgokkal foglalkozni. Az évek óta működő mezőgazdasági start mintaprogram további sikerei alapján a Start Plus 2021 díjat is kiérdemelték, amellyel tízmillió forintos támogatást is elnyertek. 

- Sokféle munkát látunk el. A közterületek fenntartása mellett közösségi aszalót, gyümölcs és zöldség feldolgozót, kertészetet is létesítettünk. Mára odáig jutottunk, hogy évente 30-35 tonna terményt dolgozunk fel. Fűszerpaprikát őrlünk, gyümölcsöket aszalunk, gyümölcslevet készítünk, oktató bemutatókat, tanfolyamokat szervezünk - mondja, miközben megérkezünk édesanyja panziójához, aki kis boltot is nyitva tart a falubeliek számára.

-Jöjjön, megmutatom a pincét, a vendégek köszöntőitalát itt szolgálom fel, amikor megérkeznek – invitál Senkó Józsefné Ilonka. Meglepődök, mert ilyen pincét még nem láttam. A pincét az épület mögött magasodó hatalmas agyagfalba vájták, de semmilyen erősítést sem építettek hozzá, ami a földet tartaná. 

-Megvizsgáltattuk az agyag szilárdságát, a szakember azt mondta, nem kell attól tartani, hogy a föld mélyén ez beomlik. A férjemmel mindent együtt csináltunk, a panziót több mint húsz éve nyitottuk meg. A férjem szerette a növényeket már akkor szervezte az őshonos gyümölcsfák oltását, átörökítését, amikor még ilyen támogató programok nem is léteztek. Zalakoppányból származott, de ezt a tájat jobban megszerette, mint a szülőfalujáét. Hitt benne, hogy a vendégek is megkedvelik ezt a környéket. Az első nyaralók győriek voltak, aztán jöttek az ország minden részéből. A kedveltségről mindent elmond, hogy a múlt nyáron egy húsz fős baráti társaság kétszer is eljött négy-négy napra hozzánk. Nagyon örülök annak, hogy Balázs hazajött a hajóról és átvette az édesapja örökét – mondja Ilonka.

-Tilaj két községrészből áll. Van Tilaj, amelyhez a zalacsányi tó végén kell bekanyarodni a 76-os főútról, majd a főúton tovább haladva Nagykapornak felé, következik a másik lehajtó, amelyen az útmentén lévő Tilajújhegyre jutunk. A két településrész két kilométerre van egymástól, de elkészült a mezőn át a bitumenes összekötő út is közöttük. Ettől függetlenül, itt mindenből kettő kell, haranglábból, művelődési házból, orvosi rendelőből is kettő van. Tilajon a régi iskolából templomot alakítottak ki, egy régi házból építettük meg pályázati segítséggel az aszalót, újhegyen pedig a gyümölcslé feldolgozót, temetőnk viszont csak egy van, Tilajban – mutatja be Balázs a két kis falu önkormányzati létesítményeit, miközben felmegyünk a tilajújhegyi hegyre, ahol az önkormányzatnak két felújított pincéje áll, külön esőbeállóval, amit rendezvénypajtának használnak. Az esőbeállóról és pincék tetejéről lecsorgó esővizet egy 25 ezer literes, földalatti tárlóban gyűjtik össze. A pincék mögött húzódik a falu őshonos gyümölcsöse, ahol a metszőbemutatókat rendezik. Az egyik pince ajtaja eredeti palló, amelybe S.J. belevéste az 1865-ös és az 1923-as évszámot. 

A két település történetéről Bakonyi Péter levéltáros, történész segítségével kiderítettük, hogy a falu első említése 1276-ból való, a Hungaricana gyűjteményben pedig azt találtuk, hogy 1441-ben a falu a Csányi /Csákfi/ családé volt. A törökök 16. századi dúlásai miatt Tilaj teljesen elnéptelenedett, nagyrészt erdő nőtte be a falut. Újra településére a 18. században került sor, elsősorban Zalacsányból költöztek ide katolikusok. 1786- ban is a Csányi uraságé volt a falu, mely Csány filiája volt, földje sovány, viszont legelője, szőlője és malma is volt. A 20. század elején a Batthyányaik mellett a Malatinszky család is birtokos volt, a lakosok száma meghaladta a hatszázat. Ma a két falurészben összesen 182-en élnek.

A Zenetudományi Intézet Hangarchívumának ismertetőjében rátalálunk egy csodálatos népdalgyűjteményre, amelyet 1960-61-ben, illetve az 1980-as években vettek fel, s ma is meghallgathatók. Sok más nóta mellett az 52 éves Csákány Jenőné például 1960-ban azt énekelte magnóra, hogy Kiskertemben kinyílott az ibolya. Az akkor 27 éves Újlaki Imre pedig egy tilaji nótát énekelt el a gyűjtőknek. Szövege így szól: „Sej, kiöntött a kistilaji kanális/ legényeket mind elvitte az árvíz/ minden kislány fogja ki a magét/ sej, ne keresse egyik a másikáét. / Sej, kistilaji templomtornya, de magas/ közepébe az a kereszt, de magas/ az a kereszt a kistilaji községé/ sej, én meg vagyok a kedves szertőmé./ Sej, édesanyám mozs vagyok szép időmben/ Mozs vagyok a 18-ik évben/ tizennyolcév jaj istenem szép idő/ sej, édesanyám most kell nékem szerető”.

-A tilaji falurész a nagyobb, s ott maradtak meg inkább a régi házak is, bár sokat felújítanak. Tilajújhegyen jobban fiatal, gyermekes családok élnek, települtek ide Keszthelyről, Szentgrótról, élnek nálunk németek, van ingatlanuk olaszoknak, belgáknak, hollandoknak is vázolja Balázs. Tilajon bekopogunk Saródy Györgyihez, aki Keszthelyről költözött egy eladásra hirdetett házba. Györgyi szívesen vállalja kutyák őrzését, tanítását.

-Előtte nem ismertem a falut, aztán olyan nyugalomra találtam itt, amilyent el sem tudtam képzelni. A csendhez hozzátartozik a kakaskukorékolás és a madárdal éppen úgy, mint ősszel a szarvasok bőgése, a dobogása, hiszen mindez itt történik a szemközti erdőben, ahova szívesen megyek el gombát szedni. Nagyon jó itt élni! – mondja, Senkó Balázs pedig az aszalónál elmondja, hogy itt sok gyermeknek, felnőttnek tartottak bemutatót:

-Eddig 324 gyermek volt az óvodástól a 18-évesig megnézni, hogy miként tesszük el télire a gyümölcsöket. A saját youtube kínálatukon, a Tilaj life csatornán a tanfolyamaink, például a faoltás a Tilajújhegyen, vagy a gyümölcsfaoltás technikája és a mi történik ha megmetszesz egy fát, netán a nagymama receptjei, Ilona rétese, láthatók – köszön el Balázs, akinek ebédért kell mennie, majd kiosztani a falu szociálisan rászorulói között, mert itt ez is a polgármester dolga.