Újabb helytörténeti kiállítás nyílt a szepetneki ikszt-ben

A kiállításon bemutatott eszközöket, háztartási kellékeket – mint ahogy eddig is – a településen élők ajánlották fel, név szerint: Bankáné Laski Éva, Csöndes Imréné, Fischl János Tibor, Földesi Zoltán, Fritzius Éva, Grabant Jánosné, Kosztolánczi Andrea, Markács Zoltán, Papócsi Andrásné, Papócsi György, Pfeiffer Zoltán, Rigla Jánosné, Sóstai Zoltán, Szantner Ibolya, Tislér Mária, Tóth Tiborné, Török József és Vlasics Zoltán. A tárlatot – amely a fizikai tisztaságon kívül nagy hangsúlyt fektet a lelki tisztaságra is, hiszen a kettő nagyon is összefügg egymással – Sóstainé Márfi Ibolya rendezte. 

– A gyűjtéshez kapcsolódó felhívást Nyáriné dr. Aleksza Magdolna, a helyi értéktárbizottság elnöke tette közzé, a témát egy kedves emlékem indukálta. Az Egyesült Királyságban élő lányomtól illatos szappanokat kaptam karácsonyra, s eszembe jutott róluk, hogy a nagymamám mennyit dolgozott a szentmihályhegyi határőrlaktanyában szolgáló legénység öltözeteivel, amelyeket kézzel mosott. Elgondolkoztam: ahhoz képest mennyire megváltozott, átalakult az életünk. A mosás, a vasalás, a személyes higiénia régen is fontos volt, de akkor sokkal nehezebb körülmények közt éltek az emberek, mint manapság – bocsátotta előre. – Ma ugyanis megnyitjuk a vízcsapot, és már jön is a víz, beindítjuk a gépeket, amelyek elvégeznek helyettünk sok dolgot, például a ruhák mosását. Régen a vízért el kellett menni a patakhoz vagy a csaphoz, hiszen a kezdetekkor nem volt még minden háztartásban ivóvízhálózat. Ezeket a mindennapos higiéniához szükséges eszközöket, háztartási kellékeket mutatja be a kiállítás. Sok régi eszköz, tárgy látható a bemutatón. A törülközők egyike könnyeket csalt a szemembe, mert készítője nemrég távozott a földi létből – ő nagyon sokszor mesélt az életéről, hozzájárulva kiállításainkhoz is. Az említett törülközőre lány korában odahímezte a „Jó reggelt!” mellé a nevét is: „Hitter Mária”… 

Sóstainé Márfi Ibolya felhívta a figyelmünket a házi főzésű szappanokra, melyeket körülbelül 60 évvel ezelőtt készített anyósa, illetve Földesi Zoltán édesanyja; s ezek a szappanok még ma is épségben vannak, ami nem biztos, hogy ugyanennyi idő elteltével elmondható lesz majd a napjainkban gyártott tisztálkodószerekről. 

– A kiállításon látható suly­koló és a mosófa a gépek előtti korszakból való. A fából készült mángorlógépet Vlasics Zoltán készítette el, egy 1910-ben készült darabot megújítva – folytatta a helytörténész, az értéktárbizottság korábbi elnöke. – A csikótűzhely szintén kuriózum, meg a sokféle régi vasaló is. Fritzius Ádám helyi borbély készlete, bizonyítványa, fényképe üzletének feliratával együtt sok idősebbnek jelent személyes emléket. Akkor még nemcsak az üzletben fogadott vendégeket, hanem akár házhoz is ment, a település elöljáróit például biztosan az otthonukban borotválta. S folytathatnám a sort a megannyi kiállított érdekességgel, hasznos dologgal a múltból, de nem teszem. Helyette azt ajánlom mindenkinek, inkább nézze meg személyesen, mert érdemes.