A zalaegerszegi Berta Péter, a Zama blog írója megtalálta azt az utat, ami mindig is érdekelte

- Tizenhárom évvel ezelőtt kezdtem a blogolást. Akkor még nem volt nagyon divatban ez a műfaj. Egy barátom kezdett el blogot írni, ahol megosztotta követőivel a mindennapjait. Tetszett, de tudtam, hogy én nem szeretnék ennyire személyes módon megnyílni az emberek felé. Mivel akkor könyvesboltban dolgoztam, és a munkámból kifolyólag sok könyvet olvastam és ajánlottam az embereknek, innen jött az ötlet, hogy erről szeretnék blogolni… leírtam a véleményemet a művekről, így több emberhez el tudott jutni a véleményem, gondolataim, ajánlásaim. Így kezdődött az egész...

Megszületett a Zama blog, majd weboldal

- Sokszor megkérdezik, honnan ered a Zama név. Ez egy vicces történet. Fiatalabb koromban a családdal Zamárdiban nyaraltunk. Két napon keresztül esett az eső, és ilyenkor mit tud csinálni egy fiatal? Könyvtárba megy és csetel. Akkoriban még nagy divat volt a cset oldal. Zamárdiként regisztráltam, így jött létre a Zama név. Rövid volt, könnyen megjegyezhető, így a blogot is ezen a néven kezdtem elindítani. Pár évig tanulási folyamat volt, mert az elején nem tudtam, hogy írjak-e negatív kritikákat, vagy egyáltalán hogyan is kell a könyvekről írni. Kerestem a hangomat, nem tudtam, hogyan épül fel egy jó blogbejegyzés.

Ahogy teltek az évek, a közösségi oldalak egyre jobban befutottak, térnyerésével én is sokkal több pozitív visszajelzést kaptam, sokkal több olvasó talált rám. Így mostanra a blogbejegyzéseimet nemcsak az egész országban olvassák, hanem határainkon kívül is.

A könyvesbolti munka és a blogírás révén megtalálta azt az utat, ami mindig is érdekelte

- Általános iskolában újságíró szerettem volna lenni, az akkori iskolaújságban én is közreműködtem. Középiskolában minden fiatal próbál rátalálni a helyes útra, mi az, ami a legjobban érdekli. Én az írásban találtam meg, amit kerestem, amit mindig is szerettem volna csinálni.

Az olvasás és a könyvek pedig mindig ott lebegtek körülöttem: családom és a szüleim által rengeteg könyv volt a házi könyvtárunkban, tehát ott volt a pozitív példa általuk. Ugyan a középiskolában a kötelező olvasmányok inkább eltávolítottak az olvasás örömétől, később mégis megjött az áttörés; 2007-ben kezdtem el dolgozni egy zalaegerszegi könyvesboltban, ahol felfedeztem, hogy egy-egy könyv mennyi mindent tud adni, mennyi segítséget és támaszt nyújt, valamint mennyire meg tudja változtatni az ember gondolkodását. 

Szinte minden műfajban olvas könyveket, egyszerre többet is

- Mivel könyvesboltban dolgozom, nagy rálátásomnak kell lennie a különböző műfajokra. Mik azok a trendek, könyvek, amiket az emberek szeretnek olvasni. Ezért igyekszem magamat fejleszteni, igyekszem minden hónapban a komfortzónámon túl olvasni. Manapság nagyon felkapottak a romantikus regények, de ugyanakkor olvasok történelmi, ifjúsági és gyermekkönyveket is. Amikor úgy érzem, hogy nem tudom hova tart az életem, előveszek egy pszichológiai könyvet, vagy ha ki szeretnék szakadni a hétköznapok világából, akkor keresek egy olyan regényt, ami távoli tájakra repít. Tehát igazából egyrészt szakmai szempontok befolyásolnak a könyvválasztás során, illetve a személyes élmények, tapasztalatok, gondolatok. 

Nagyon sok kedvenc könyvem van, amit évről évre egyre nehezebb leszűkíteni, hogy tényleg csak öt kedvencet mondjak.

- Én azokat a könyveket szeretem, amik hatással vannak rám, tehát adjon gondolkodnivalót. Miután kiolvastam, még sokáig motoszkáljon a fejemben és indítson el egy párbeszédet akár a barátaimmal, vagy a családdal a kötetről. Ilyen volt nekem Lionel Shriver Beszélnünk kell Kevinről, ami egy anya-gyerek kapcsolatának a viszontagságait mutatja be. Igazából az tetszett az egészben, hogy nem tudtam eldönteni, melyik oldalnak van igaza. De ugyanúgy megemlíthetném Carlos Ruiz Zafón:  A szél árnyéka című művet, amit minden olvasónak tudnék ajánlani, mert minden benne van, amit a könyvekről és az olvasás szeretetéről tudni kell. Miért jók és mit tudnak adni, valamint hova juthatunk el a könyvek és az olvasás által.

Általában párhuzamosan több könyvet olvas

- Vannak időszakaim, amikor egy hónapban két-három könyvet sikerül befejeznem, de van úgy, hogy ezt egy hét alatt elolvasom. Ez rendkívül változó. A tavalyi évem jól sikerült, száz fölött volt az olvasott könyvek száma. Hozzáteszem, vannak rövidebb történetek, amiket egy nap alatt el lehet olvasni. Én általában párhuzamosan több művet olvasok, tehát mindig van két-három könyv a polcomon, amit a hangulatomnak megfelelően nyitok ki.

Határozott tervekkel és célokkal megy előre

- Pár héten belül vizsgázom grafikusként. A könyveknél nagyon szeretem a borítókat, a különleges megjelenést. Illetve a blogom kapcsán bizonyos szintű online marketinget is kell végezni, így ez a kettő együtt arra késztetett, hogy egy grafikusi képzést is elkezdjek. Bízom benne, hogy a jövőben a könyvborító tervezés kapcsán még többet adhatok az embereknek az olvasás megszerettetése felé. 

A grafikusi képzés által szeretnék továbbépítkezni. Különböző kiegészítőket, például könyvjelzőket, olvasójegyeket, kívánságlistákat próbálok tervezni, ami adhat egy pluszt az olvasás élményének. Ezen kívül különböző vicces vászontáskák készítése is tervben van a jövőre nézve. Igazából ezek olyan ötletek, amivel még több pluszt tudok adni az olvasóknak. A tizenhárom év alatt sok követőm és rendszeres olvasótáborom lett, valamilyen szinten szeretném ezt meghálálni nekik, zama blogos termékekkel. 

Az emberek sokszor mondják, hogy nincs idejük olvasni … 

- Én azt mondom, mindig legyen az embernél egy könyv. Ha várakozás közben olvas, vagy ha van öt perce két rohanás között, már jó. Én, ha úgy adódik, korábban felkelek, olvasok öt-tíz percet a kávé mellett, vagy este lefekvés előtt. A legjobb az lenne, ha az emberek újra felfedeznék, hogy a telefongörgetés által elvett időt olvasásra is lehet fordítani.

A gyerekek egy része még szeret olvasni

- A munkámból kifolyólag látom, hogy szerencsére rengeteg fiatal jön és választ könyveket, sok a visszatérő olvasó. Tizenhárom-tizenhat évesek jönnek hetente vagy havonta egyszer, de akkor két-három könyvet is magukkal visznek. Ilyenkor felcsillan a remény, hogy mégis van egy generáció, aki továbbviszi az olvasás szeretetét, és látja, hogy a könyv mennyi mindent tud adni.

Nagyon erős és sok impulzusnak vannak kitéve a gyerekek, akik ez által nem tudnak pihenni. Pont azt a fajta én időt kellene megtalálniuk, amit magukkal töltenek, és kicsit visszavesznek a pörgésből.

Sokan szeretnék a gyerekekkel megszerettetni az olvasást

- Én mindig azt mondom, hogy nem szabad erőltetni. Egyrészt jó, ha látják, hogy olvas a szülő. A másik, amit szoktam javasolni, ha mennek a könyvtárba vagy könyvesboltba, vigyék magukkal a gyereket. Sétáljanak el a gyerekrészhez, és hagyják őket szabadon nézelődni. Őket meg tud fogni egy jól sikerült borító, ezáltal ha belelapoz, már elindítja benne azt a folyamatot, hogy elmerüljön az olvasásban.

Mindig örömmel érkezik Zalaegerszegre

- Zalaegerszegen születtem, a családom is innen származik. Öt évvel ezelőtt költöztem Győrbe a munkám miatt, de mindig örömmel megyek haza. Amikor átlépem a városhatárt és megpillantom a Zalaegerszeg táblát, akkor megnyugszom, hogy megjöttem, itthon vagyok. Mindig ez a város lesz az otthonom, gyönyörű tájaival, a barátokkal, családdal.