2021.12.01. 17:30
Már vágják a fenyvest a zalai-somogyi határszélen
Több százezer fenyőt vágnak ki ilyentájt a zalai-somogyi határszélen, hogy országszerte, sőt külföldön is legyen mit feldíszíteni majd karácsonykor.
Paulin Zoltán (balról) és segítője, Marits Bálint a fővárosi piacokon szeretné eladni a kivágott fenyőket Fotók: Szakony Attila
Surdon, Nemespártón vagy éppen a már Somogy megyéhez tartozó Porrogon november végéotől kezdik kitermelni a fenyőket. Ilyenkor szinte mindenki a hegyhátakon dolgozik, legyen szó fiatalról vagy idősről, vékonyka nőkről vagy meglett férfiakról. Az itt élők ugyanis főfoglalkozásként vagy melléktevékenységként, de évtizedek óta fenyőtermesztéssel foglalkoznak.
– Értenek is hozzá, a környékbeliek mindent tudnak a fenyőkről – szögezte le Kanász János, Surd polgármestere, aki maga sem kivétel, több hektárnyi területen telepít örökzöldeket. – Ráadásul ezen a vidéken a kissé agyagos föld is kedvező a fenyők számára, nem véletlen, hogy ameddig a szem ellát, mindenhol tűlelevelűeket látni. Ha meg kellene saccolnom, azt mondanám: több mint egymillió fenyő van a térségben.
Surdot végigjárva egyértelművé válik, hogy most folyik a munka dandárja, a házak udvarában hálóba csomagolt halmokban fekszik a szállításra váró fenyő, a házak előtt hatalmas, olykor pótkocsis teherautók parkolnak.
– Vannak, akik kereskedőknek adják el a kitermelt fenyőt, alacsonyabb árat kapnak a piacinál, de cserébe nincs gondjuk az eladással – mondta Kanász János, miközben egy megrakott teherautó mellett haladtunk. – Aztán olyanok is vannak a faluban, akik maguk fuvarozzák a fát Budapestre és az ottani piacokon árulják a fenyőt. Így nagyobb a haszon, de a ráfordított idő és energia is.
Az árakról érdeklődve megtudjuk: a piacokon 15-20 százalékos áremelkedés várható, a lucfenyőnek 4 ezer forint, az ezüstfenyőnek 5 ezer forint, míg a nordmannak 6-7 ezer forint lesz métere. Kanász János szerint mindez nem meglepő, a permetszerek ára tavalyhoz képest a duplájára emelkedett, az üzemanyag ára is magas és az élőmunka sem lett olcsóbb. Ráadásul a fenyő-biznisz önmagában is groteszk, az ember évekig neveli, gondozza a fát, de ha december 23-ig nem sikerül eladni, másnapra már semmit sem ér.
Természetesen egy a fenyőiről híres településen, a falu karácsonyfája sem lehet akármilyen, a kultúrház előtt magasodó, csodaszép nordmann fenyőt már hetekkel ezelőtt feldíszítették.
A somogyi határszélen található Porrogon is gőzerővel folyik a munka, Győrfy Balázs és testvére Győrfy Patrik reggel óta több száz fenyőt vágott már ki.
– Szerencsére az eső eddig elkerült minket, nyakig érő sárban sokkal rosszabb lenne ez a munka – vallotta be Győrfy Balázs őstermelő, aki történetesen a szomszédos Nemespártó polgármestere is. – November 20-án kezdtük a kitermelést, először a földlabdás fenyőket szedtük ki, aztán a lucot, az ezüstöt és a nordmannt vágjuk. – A kivágott fenyőket ezen a csomagoló tölcséren keresztül „öltöztetjk” hálóba. Aztán ha megérkezik végre a fuvar, kezdődhet a rakodás.
Mint megtudjuk: a többi iparághoz hasonlóan a fenyőzést is negatívan érintette a koronavírus járvány. Míg korábban osztrák, német és olasz kereskedők is megfordultak a falvakban, mostanában csak elvétve akad vállalkozó szellemű külföldi. A fenyők többségét most hazai kereskedők vásárolják fel.
És, hogy mi történik a kitermelt, de el nem adott fenyőkkel? A nagyját ott helyben, a piacon ledarálják, ez a tulajdonos költsége, de akadnak, akik legallyazzák a fákat, hogy aztán eladhassák a koszorúkötőknek.
Már vágják a fenyvest a zalai-somogyi határszélen
– A megmaradt fákat mi általában felajánljuk a rászorulóknak, a lényeg mégiscsak az, hogy szenteste mindenhová jusson egy fenyő – fogalmazta meg az egyik gazda.