Az MTA kitüntette a zalaegerszegi Baka Gabriella tanárnőt

Mi is ez kitüntetés? A Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére pályázatot nyújthat be minden olyan egyetemi szintű mester fokozatú diplomával vagy PhD/DLA fokozattal rendelkező pedagógus, aki legalább öt évet töltött el a pedagógusi pályán, pedagógusként dolgozik magyarországi, illetve külföldi, magyarul is oktató középiskolában vagy általános iskolában. A benyújtott pályaművet a Közoktatás- fejlesztési Kutatási Pályázat Bírálóbizottsága bírálja el, majd az MTA elnöke dönt a díjazottak személyéről.

A díj elvi céltételezése, hogy a kutatás és oktatás egymást erősítő területek, a tudomány művelésének és a tanítás ezen összefüggéseinek felismerését, magas színvonalú művelését ismeri el az MTA a Pedagógus Kutatói Pályadíjjal. Erről szólt az átadás alkalmával Erdei Anna, az Akadémia főtitkárhelyettese is, aki szerint „olyan korban élünk, amikor az emberiség tudáskincse robbanásszerűen gazdagodik – ami tegnap még kutatási téma volt, abból holnapra könnyen lehet tananyag”.

- A pályázatom az eddigi tanulmányaim, oktatói, tanári munkám, tapasztalataim összegzése, hiszen arra tettem kísérletet, hogy megvizsgáljam, hogyan lehet dráma- és színháztörténetet tanítani drámapedagógiai eszközökkel – avatott a részletekbe Baka Gabriella, amikor az elismerés kapcsán felkerestük. – Ugyanis a kerettantervben a dráma tantárgy esetében a 11-12. évfolyamon összesen 11 dráma tárgyalása szerepel, s az a javaslat, hogy ezeket cselekvéssel, azaz dramatikusan dolgozzuk fel. Pontosan kidolgozott tananyag, óraterv azonban nem áll rendelkezésre, a kutakodások azt mutatják, hogy többnyire mégis inkább frontális oktatási módon, tanári magyarázat módszerével dolgozzák fel a világirodalmi és magyar drámákat. Én megkíséreltem a drámapedagógiai módszerek alkalmazását egységbe foglalni. A 9-10. évfolyamon a készségfejlesztés keretében van drámajáték, improvizáció, de utána törés keletkezik, ha visszatérünk ahhoz, hogy nyissák ki Az ember tragédiáját valamelyik oldalon, és kezdjük el olvasni.

- Ami a nyelvezete miatt eléggé távol áll a mai tizenévestől, noha a benne foglalt kérdések ma is érvényesek...

- Építeni kell az addig tanultakra, fordított-tanterem- módszerrel, videókkal lehet elérni az órai munkához szükséges háttértudást. Mi készítettünk például egy táblázatot, amibe a diákok összegyűjtik a konfliktusokat, idézeteket, erre építjük rá a szerkezetet. Szerencsésen alakult az Erasmus-tanulmányútjaim sora, az óratervekbe beépíthettem az angliai színháztörténeti kurzusaim tapasztalatait. Három korszakot dolgoztam fel: az ókori görög drámát, az angol reneszánsz színházat és a francia klasszicista drámát, mindegyik egyben érettségi követelmény is. A kor miliőjét festi meg először az ember, erre alakítunk ki szerepjátékokat, azután a szerző életét is dramatikus módon dolgoztuk fel. Inkább 90 percben gondolkodtam, mert nem szerencsés megakasztani a diákok fantáziáját. Többféle játék szerepel ezekben a tananyagokban, lehet belőle mazsolázni az időkeretek függvényében.

Az óratervek a kort, a karaktereket, a színházak sajátosságait külön-külön jelenítik meg, kórussal, dialógussal, monológgal operálnak, de megvillantják többek közt a korabeli épületek látványát. Mint a tanárnő jelzi, a diákjai a londoni Globe színház épületét jelenítették meg, a drámapedagógiai eszközök a színészek és nézőik hétköznapjait idézik fel, egészen addig, hogy vajon milyen illatok, szagok voltak érezhetők a szalmaborítású földszinti nézőtéren, ahol csak állni tudtak a nézők.

- Az élményközpontú oktatásban a valós tapasztalat a képzeletvilággal vegyül, a cselekvés pedig felszabadító hatással van a tanulókra – magyarázta a lényeget a tanárnő. – Üres teremben, néhány próbakockával dolgozunk, mindent a kreativitás épít fel. A feldolgozás során lehet Facebook- bejegyzést írni, vagy blogot, lejegyezve, kikkel találkozhattak a Globe-ban, vagy ezeket a találkozásokat akár élőképekben is felidézhetik. A színházi munkát is eljátszhatják, kutathatják, hogy milyen instrukciókat rejt a szöveg, mit csináljon éppen Hamlet, hogyan dolgoztak a színészek úgy, hogy csak egymás végszavát ismerték, de a teljes szöveget nem, és így tovább.

Folytatjuk Molière-rel, a szabályjátékok sorával, Ádám és Éva viszonyával Madáchnál, vagy Bánk bán magánéleti tragédiájával, a régies nyelvezet megértésének gondjaival, a nyelvi nehézségek leküzdésének kommunikációs fortélyaival, s azon kapjuk magunkat, hogy szeretnénk Baka Gabriella osztályába járni.

Erdei Anna MTA főtitkárhelyettes a díjazottak méltatása mellett beszélt az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjáról, amellyel az Akadémia egy korszerű, tudományosan megalapozott, a készségek fejlesztését, az ismeretek átadását és széles körű általános műveltséget egyaránt kínáló rendszer létrehozásához szeretne hozzájárulni.

Baka Gabriella pályamunkája ezt a törekvést szolgálja, ha sikerül könyvként megjelentetni. Ez a terv, bizonyára meg is valósul.