Aki látta vadlibák tízezreinek repülését, soha nem felejti

Pár perccel később egyre erősödő suhogás hallatszik, s szinte megemelkedik a tómeder közepe. Tengernyi madár indul meg az ég felé, valósággal eltakarják a tómenti épületeket. Kavarog, örvénylik a tengernyi madár, miközben csapatokba rendeződik, s mintha csak tisztelegnének a városnak, köröket tesznek meg a házak fölött, majd néhány perc múlva eltűnnek a messzeségben. Hét órára lassan dereng az ég felettünk, de, függetlenül az előbbi kirepüléstől, a libák kiabálása nem csendesedik. A mederben a világosodással már jól látszik, hogy rengeteg vadliba maradt még a tóban, amelyek a parttól jókora távolságban várakoznak.

Közelebb menni nem lehet hozzájuk, táblák tiltják a tómederben való megközelítésüket, pedig a leeresztett vizű meder ezt egyébként lehetővé tenné. Hét óra tíz perckor ismét hallom az egyre erősödő suhogást, s most már sokkal jobban látszik, miként mozdul meg szinte az egész meder, óriási tömegű madár kap szárnyra, s kezdődik meg újból az eget elhomályosító kavargásuk. A gimnázium és a vár épületét szint alig látni a sokezernyi madártól, a tómeder kitisztul, üresen várja a vadludak visszaérkezését.

– Most a környező mezőkön keresnek maguknak élelmet – magyarázzák a parton a madármegfigyelő szakemberek. – Főleg a learatott kukoricatáblákon táplálkoznak, s majd csak délután három óra után kezdik meg a behúzást ismét a tómederbe. Az is igen szép látvány, főleg, ha nincs felhő, mert festői a napnyugta az érkező sok madárral a pirosodó égalján – invitálnak délutánra is a tópartra, – ahol egyébként két napot is eltöltök – majd sok érdekességet mesélnek a körülállóknak. Megtudjuk, hogy jelenleg 37 ezer vadlúd tölti éjszakáit a 220 hektáros tómederben. Mostanra érkeznek ritkaságok is, a vörösnyakú lúdból és a kis lilikből már rendszeresen megfigyelnek néhány példányt. A napokban megpillantották az első apácaludat is, így a tóhoz kilátogató madármegfigyelők, szerencsés esetben akár 7 vadlúdfajjal is találkozhat. A megfigyelőhálózat a ludak mellett nézi az egyéb madárfajokat és azok egyedszámát is. A ludakon kívül a sirályok képviselik a legnagyobb tömeget. Tatán is vannak gyakori, nagy számban telelő fajok, mint például a dankasirály, a viharsirály és a sztyeppi sirály, de látni kárókatonákat is. Ajánlják az érdeklődőknek a honlapjukat is, ahol a webkamerára is rápillantható, és lehet olvasni a ludakról, a védelmükről.

A város sokat tesz azért, hogy ezt a madársokadalmat megóvja. 1971-ben az iráni Ramsarban írták alá a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekkel kapcsolatos Ramsari Egyezményt, melyet napjainkig a Föld 170 országa ratifikált és több mint 2300 vizes élőhely csaknem 250 millió hektárja tartozik az egyezmény hatálya alá. Magyarország ehhez 1979-ben csatlakozott, a Tatai Öreg-tó 1989-ben került be a rangos jegyzékbe. A város a madarak érdekében betiltotta például a szilveszteri tűzijátékot is, mert ez a madarak számára oly zavarást jelenthet, hogy akár 100 kilométerre is elmenekülnek a tóról. A 2017-es szilveszteri tűzijáték az Öreg-tavon pihenő összes vadludat hetekre elüldözte, a karácsonykor még varázslatos lúdzsivaj januárra teljesen elnémult. Ezért a város úgy rendelkezett, hogy a város területének nagy részén a tűzijátékok használata november 1, és február 28, között tilos.

Az idén további szigorítások történtek, táblák sorát rakták ki a tómeder szélére, amelyeken az áll, hogy a tavon pihenő vízimadarak nyugalma érdekében a táblák mögötti mederterületen, vízen, vagy jégen tartózkodni, drónt használni egész nap tilos.

– Az emberek többsége megérti ezt a tiltást, de vannak olyanok, akik ezt nem tarják be. A tűzijáték tiltása ellenére vannak petárda durrogatások, tűzijáték rakétafellövések, úgy hogy tavaly januárban sem sok madár maradt a tómederben – mondják a hivatásos madármegfigyelők délután, amikor a ludak visszaérkezésére várunk. Miközben a szakemberek a csend betarthatatlanságáról beszélnek, égtelen motorzúgás hallatszik mögöttünk, s a tó fölött alacsonyan repülve megjelenik egy helikopter. A tó mögött lévő természetvédelem alatt álló erdőből varjak tömege lepi el az eget, s a tómederből is felröppennek a már beérkezett vadludak. Olyan közel repülnek el felettünk, hogy egészen közeli fotókat is lehet készíthetünk róluk.

– Nem repülhetett volna a helikopter sem ilyen alacsonyan, mert a tó fölött repülési korlátozás van érvényben! – fakad ki a szakember, majd később olvashattuk a hírt az internetes lapokban, hogy a helikopter tulajdonosa ellen feljelentést tett az illetékes természetvédelmi hatóság.

Ilyenkor alig lehet szállást kapni Tatán, annyian érkeznek a vadludak reptét megnézni. A parton sokan sétálnak, számosan cipelnek magukkal fotós állványokat, jókora teleobjektíveket, mert ezek nélkül közeli fotók nem készíthetők a madarakról. Hiába vannak kint a tiltótáblák, a bírságolást is megkockáztatva egy-két látogató bemegy a mederbe a megmaradt víz széléig, s ilyenkor fel is reppen néhány madár…

A Tatai Öreg-tavon telelő vadludak 5-6 ezer kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek, s ez a tó az egyetlen olyan madár pihenőhely Európában, amit a város szinte teljesen körülvesz, a partján kiépített sétányról lehet megfigyelni a vadludak tízezreinek repülését. Több tízezres tömegeik lenyűgöző látványosságot jelentenek valamennyi természetbarát számára. A vadludak tiszteletére minden év novemberének utolsó szombatján Tatai Vadlúd Sokadalom címmel fesztivált szerveznek a megyei természetvédők, ami gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a tatai Öreg-tó partjára. Az idei sokadalom, a 21-ik, szigorú járványügyi szabályok betartása mellett október 27-én lesz a gazdag történelmi értékeiről is híres városban.