Újudvar kisvárosias faluközponttal, kirándulásra csábító tájjal

- A legfontosabb, hogy él és kedvelt a piacunk, ami a Dél-Zala Kincsei Termelői Piac nevet kapta. Minden hónapban tartunk itt árusítást és kézműves vásárt, s negyven kilométeres körzetből érkeznek ide áruikkal a termelők és a vásárolni szándékozók. Örülünk annak, hogy minden hónap harmadik szombatján foglaltak az elárusító helyeink, s tele van a piac érdeklődőkkel is. A hely városi viszonylatban is megállná a helyét, az ide érkezőknek színvonalas szociális létesítmények is rendelkezésükre állnak. A piacot más célokra is igénybe veszi a lakosság, például a 300 négyzetméteres terünkön gyakran tartunk polgári esküvőket, melyeket a szomszédos templomi szertartást követően ebben a szép környezetben rendezünk meg. Kedvelt helye, találkozási pontja lett a bakancsos turistáknak, kerékpárosoknak, futóknak is a faluközpontunk. A kanizsai futók gyakran jönnek vendégségbe hozzánk, innét indítják például a tévétornyot célba vevő futóversenyeiket – foglalja össze a piac fogadtatását a polgármester a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” sorozatunk újabb részében. Elmondja, hogy az elmúlt években a piacon kívül is sok olyan változás történt, ami javította az újudvariak komfort érzését, s felketette az ide látogatók érdeklődését is. Emelkedni kezdett a lakosságszám, többen választják a falut lakóhelyüknek.

-Ami a legnagyobb öröm, a helyi lakosok gyermekei, unokái, idővel, az iskoláik befejezését követően helyben telepednek le. A falu lakosságmegtartó ereje az infrastruktúra fejlődésével folyamatosan nő, jelenleg közel ezren élünk Újudvaron. Javultak az útjaink, korszerű a közvilágitásunk, kiépítettük a térfigyelő kamera rendszert, 36 kamerával és polgárőrséggel vigyázzuk az itt élők vagyon és életbiztonságát. A kulturális életet a helyi, Nova Curia Civil Egyesület fogja össze, amelyben minden korosztály képviselteti magát A sportegyesületben a sok helyi fiatalnak köszönhetően többségében újudvariak, vagy közelben élők sportolnak. A legkisebbeknek az óvodában rekortán pályájuk van, s minden gyermek óvodai ellátásáról teljes mértékben az önkormányzat gondoskodik – sorolja Jakab Sándor.

Szeretnék tovább fejleszteni a falu infrastruktúráját, további utakat és járdákat felújítani, nyertes pályázatuk van a csapadékvíz elvezetés végleges megoldására, a történelmi emlékpark melletti domboldalon pedig hat újabb házhely kialakítására nyílik lehetőség. Azt szeretnék, hogy egyre többen érkezzenek hozzájuk. Van már két pályás, fedett teniszcsarnok is faluban, s a technikai sportokat kedvelők számára motocross és enduro park kialakításán is dolgoznak, ami önkormányzati területen valósul meg a volt sípálya helyén. A motocross pályára osztrákok, szlovénok is jönnek, ami jó a helyi és környékbeli szállásadóknak is.

Újudvar történelmi emlékeinek és természeti környezetének megtekintésére legalább egy napot rá kell szánni. Főleg, ha olyan kísérője lehet az embernek, mint Merencsics István, aki itt született, sőt, őriz egy keresztelő értesítőt a családjáról, amit 1867-ben állítottak ki. István már nyugdíjas, előtte ő vezette a faluban lévő gázpalack töltő üzemet, most pedig alpolgármester, de részt vett minden olyan munkában, ami előbbre vitte Újudvar életét. A Johanniták emlékművénél gyermekkori történeteket idéz:

- Errefelé rendszeresen kutattunk a földben, mert színes cserepeket lehetett találni – mondja, s hozzáteszi: – Ez nem volt véletlen, később régészeti feltársok is történtek erre.

A faluban 1975-76-ban végezetek régészeti ásatásokat a Törökkori-temető és a Gurda dűlőkben, s az előbbi helyen nagyméretű, 12. századi, kváderkövekből épített templom nyomaira bukkant a kutatásokat vezető dr. Vándor László. Innét származik egy nagyon szép, 12. századi kapudísz, amelyet a Nemzeti Galériában őriznek, itt meg a mását formálták meg, illetve kiállítottak egy szobrot, amit eke fordított ki a földből. Mindezek történelmi háttere, a falut Eufrozina királynő, II. Géza felesége adományozta a fehérvári Szent István monostoregyháznak, melyet birtokaival együtt a johannita lovagrend jeruzsálemi rendházának jutatott. Ez valamikor 1193 előtt történt, III. Béla király az anyja által tett adományt megerősítette, és oklevélben írta le a birtokok határát. Ez az évszám Újudvar első írásos említése. Nem sokkal ezután, a johannita lovagok rendházat alapítottak Újudvaron, s ennek emlékét láthatjuk a falu alatt a vasút közelében.

A falu mostani templomában is van emléke Merencsics Istvánnak:

- Teljes körű felújítás történt a templomban 2013-14-ben. Ekkor, mindent ki kellett pakolnunk a templomból. Amikor a régi oltárt elmozdítottuk egy latin irat került elő, benne csontmaradványokkal. Kiderült, hogy a tabernákulum alól Szent Viktor és Szent Orbán vértanúpápák csontereklyéi kerültek elő, amit az 1906-os felszenteléskor helyzetek el az oltárban – emlékezik vissza az ereklye megtalálására az alpolgármester. Szent Viktor 189-től volt pápa, az ő idején vált élesen ketté a nyugati és a keleti egyház, s ő tette a latint az egyház hivatalos nyelvévé. Orbán pápát 230-ban hosszú kínzások után lefejezték. Az ereklyecsontokat gyönyörű tartóban, a régi oltáron láthatják a hívek, illetve a látogatók. Az 1906-ban épült kistemplomot 1933-ban Berkenyés István és felesége építtette. A kistemplom egy része az új templom szentélyeként megmaradt, az akkori oltár pedig ennek mellékoltára lett. A Berkenyés családnak már nem élnek a faluban leszármazottjai, kriptájukat a temetőben megmutatja Merencsics István, akivel ezt követően a Dalos-tetőre indulunk, ahol a temetőből is jól látható zászlót lengeti a szél a messzeségben. A Dalosi-hegy a környék legmagasabb pontja, a régi dűlőnevek gyűjtés szerint, nevét a „Daltól hangos a vidék” mondástól kapta.

- A tetőre vezető út mentén alakítottuk ki a falu keresztútját. Minden stáció gondozását elvállalta egy-egy család. A miénk a tizenegyedik stáció. A beton tartókon lévő domborműveket V. Majzik Mária keramikus művész készítette. Jó fél óra alatt fel lehet érni a dombtetőre. Közben érdemes megállni és lenézni a falura, mert minden helyről más és más arcát mutatja a községünk és a körülvevő táj. Sajnos errefelé igen sok szőlőt elhagytak már, amikor gyermek voltam, erre mindenhol szőlő volt, most meg erdőt látni – mutatja István.

A Dalos tető maga a csoda, a 12 méter magas hajó árbocon leng a kétszer négy méteres magyar zászló, mellette szinte eltörpül a kereszt, pedig az is hat méter magas. A zászló és a kereszt körül padok vannak, amelyekről lenézve olyan kép tárul elénk, amit igen virágzó kedvében alkotott a teremtő. Lábunk alatt bújik meg a falu, innét látni csak igazán, hogy milyen harmóniában vannak a faluközpont új épületei a régi templommal, s hogy milyen szépek a körülvevő dombok, a Principális völgye, s akkor még a Tukora-tetőn magasodó, 206 méteres tévétoronyról nem is beszéltünk…