Látják, mit csinál egy Zalába érkező turista…

Többek között erről beszélt Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója azon a hévízi sajtótájékoztatón, amely után az ágazat zalai szereplői számára tartottak fórumot. Mint mondta, az újraalkotott turizmusstratégia abban segít, hogy hasonló válság esetén még gyorsabban lehessen reagálni, illetve azt is szolgálja, hogy az ágazatot terveik szerint Európában elsőként állítsák talpra.

A munka része, hogy újracsillagozzák a szállodákat, panziókat, sőt, a magánszálláshelyeket is azért, hogy a fogyasztók egységes rendszerben tájékozódhassanak. Az adatvezérelt ágazatirányítás érdekében pedig az adatszolgáltató központba bekötik a vendéglátóhelyeket és az attrakciókat.

Az MTÜ ma 39 ezer szálláshely adatait látja online, hamarosan ez a bázis bővül, gyakorlatilag az összes turisztikai szolgáltatóval. A különféle információk alapján például látszik, hogy a budai várban átlagosan 46 percet tölt egy turista, s az is, hogy az országban a csehek nem mozdulnak ki a településekről, a lengyelek viszont utaznak.

A térség tavalyi adatait elemezve megállapítható az is, hogy a Keszthelyre látogatók 29 százaléka elment a belvárosba, 23 százalékuk a piacra, az első teljes napon pedig 80 százalékuk felkereste a kastélyt.

A Hévízre érkező turisták 96 százaléka járt a Tófürdőben, s az is beszédes, hogy 11 százalékuk Keszthelyre is kíváncsi volt, míg onnan a látogatók 19 százaléka ruccant át a fürdővárosba.

Guller Zoltán az adatvezérelt ágazatirányításra példaként azt mondta el, a Hévízre látogatók fele 55 év feletti és majdnem ugyanilyen arányban fővárosi és Pest megyei. Éppen ezért a várossal kapcsolatos marketingtevékenységben az őket elérő social médiafelületeken hirdetik majd Hévízt, a tó látképével. S ugyanez a metódus az ország többi településével, térségével kapcsolatban is. Azt várják, mindez nagymértékben segíti majd a turizmus helyreállását.

Az MTÜ vezérigazgatója jelezte azt is a sajtótájékoztatón, hogy komoly fejlesztések indulnak az állami kézbe került Hévíz-Balaton Airporton, és jó remény van arra, hogy már ősszel megérkeznek az első német charterek, amelyeket idővel oroszok követhetik.

Magyarország a pandémia alatt is fejlesztette az ágazatot, nem voltak elvonások, folytatódott minden program és beruházás, a Balaton térsége például több mint 65 milliárd forintnyi forráshoz jutott, szögezte le Guller Zoltán, hozzátéve, várakozásaik szerint a nyári hónapokban újabb turisztikai rekordok dőlnek meg, jövőre pedig visszaáll a 2019-es állapot

A távlati cél pedig ennél is grandiózusabb: 2030-ig szeretnék elérni az évi 20 millió turistát és az 50 millió vendégéjszakát, hogy Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térségévé váljon, és a turizmus újra a magyar gazdaság húzóágazata legyen.

Manninger Jenő, Keszthely és térsége országgyűlési képviselője hangsúlyozta, a kormányzat sokféle módon segíti az ágazat mielőbbi újraindulását. Mint mondta, már a járvány előtt elindult egy olyan fejlesztési csomag, amely most hozza meg az eredményeit. Példaként említette, hogy szállodák épülnek, megújulnak a panziók, a magánszálláshelyek, a strandok, és az attrakciók száma is bővül, mindezeket pedig kiegészítik a településeken folyó infrastrukturális fejlesztések. Manninger Jenő azt mondta: Zala keleti részén most 92 turisztikához kapcsolódó projekt fut, 41 milliárd forint értékben.

Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térsége parlamenti képviselője arról szólt, bár Dél-Zalában nincs nagy szálloda, vagy frekventált üdülőközpont, mégis – többek között a Mura-program fejlesztéseinek köszönhetően – turisztikai célterület. A kormányzat és az MTÜ segítségével az aktívturizmust fejlesztik, amelyre egyre nagyobb az igény, ezt bizonyítja, hogy az elmúlt nyáron nagyobb vendégforgalmat regisztráltak, mint a megelőző években.

Murafölde erdősültségével a bakancsos turizmus kiváló helyszíne, a Mura Magyarország leggyorsabb folyójaként a vízitúrázóknak kedvez, a szép környezet pedig a kerékpáros turizmusra ad kiváló lehetőséget, sorolta Cseresnyés Péter, majd kiemelte, jelenleg már elérhető a Mura kerékpárúton Nagykanizsáról, a város pedig a Balaton felől, s ha majd elkészül a Budapestet és a Balatont összekötő kerékpárút, akkor a fővárosból el lehet jutni két keréken a horvát és a szlovén határig, ez pedig a vendéglátás és a szálláshelyek fejlesztését teszi indokolttá.

Az aktívturizmus iránti növekvő igényre alapozva folytatódik a munka, amelynek része lesz két attrakciófejlesztés is, mintegy 5,5 milliárd forint értékben.