Bazita turisztikai környezete megújul – „hatalmas kincs ez nekünk, itt élőknek!”

-A rossz lábammal féltem feljönni ide, de jó, hogy vállalkoztam rá. Ilyen szépet még nem láttam! Egerszeg gyönyörű a magasból, a göcseji tájhoz hasonló szépséget még életemben nem láttam! – lelkendezik elragadtatva, s kiderül, Pápáról jöttek családlátogatásra.

-Délelőtt egy tizenegy fős csoportunk is volt, pont akkor, amikor a legjobban esett. Ők láthatták a „szürke ötven árnyalatát.” Sajnos, ilyen is van! Most viszont már a zöld- és a ragyogás árnyalataiban lehet gyönyörködni. Ez a nyolcadik évünk a toronyban, amióta üzemeltetjük a kávézót – említi Kránicz Edit. Tavaly, tavasszal is a járvány után nyitottak, s őszig, amikor a járvány újabb hulláma miatt ismét zárniuk kellett, egészen jó évük lett.

- Keresettek az ilyen kirándulóhelyek, ez már a mostani nyitás óta is látszik. Csak védettségi igazolvánnyal léphetnek be hozzánk, de ezzel eddig semmilyen problémánk sem volt. Hogy az elmúlt nyolc év alatt honnét érkezetek vendégek? Megmondhatatlan, hiszen a föld minden kontinenséről voltak már nálunk látogatók – mondja Edit a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban, ezúttal Zalaegerszeg bazitai városrészével ismerkedünk. Bazitának a tv-torony adott országos turisztikai ismertséget, viszont a környéke is bővelkedik idegenforgalmi és szabadidős látnivalókkal. Elválaszthatatlan tőle az Alóserdő, a torony alatt megbújó Azáleás-völgy, a Panoráma út, az aranyoslapi forrás, a Levendulás Kert, s a most épülő Alsóerdei Sport- és Élménypark. Bazita környéke a magasba emelkedő dombok, mély völgyek, zöld mezők és erdők sajátos ritmusú váltakozása, olyan harmóniában, amely megállásra, gyönyörködésre csábítja vándort…

- Bazitai önkormányzati képviselőként ez az első ciklusom, s a már említetteken kívül, a választókörzetemhez tartozik Gálafej a sok-sok kertjével, az Öreg-hegy egy része, s még Ebergény is, amit szintén érdemes felkeresni a kirándulóknak. Sajnos, a második éve tartó járvány miatt nem sikerült maradéktalanul teljesíteni a fejlesztési elképzeléseinket. A város vezetése úgy döntött, hogy most minden erőforrásunkat a járvány elleni védekezésre, Zalaegerszeg intézményei működtetésére, munkahelyeink megőrzésére fordítjuk. Szerencsére az országos és az uniós finanszírozású fejlesztések folytatódhattak, így épülhetett az Alsóerdei Sport- és Élménypark. Szerettem volna egy kis focipályát az óvodába, s a Toposházi utcát is újra burkolni, de ezek későbbre halasztódnak. Viszont sikerült a templom mellé, az elkorhadt helyett új keresztet állítani, s jelenleg is folyik a templom megújítása – mondja Szilasi Gábor.

Az Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelt kis templom eredetileg 1890-ben készült hegyi kápolnaként, amit 1950-ben bővítettek, s legutóbb 2007-ben végzetek rajta felújítást. Ekkor a szombathelyi püspök Veres András, bérmálást is tartott, s megáldotta az akkorra elkészült a Szent István és Szent László szobrot, valamint a templomkertben álló, nagyméretű Attila szobrot. Most, a régi kápolnarész falairól embermagasságig leverték a vakolatot, a falakat szigetelik, s kívül belül felújítják az épületrészt, amit Garami Sándor sekrestyés mutat meg:

- A munkák öt-hat millió forintba kerülnek, s reméljük, az idén elkészülünk vele. Bazita hívő falu, pünkösdkor is vagy ötvenen voltak a szentmisén. Aki csak tudja, segíti a közösséget, mert itt mindig is nagy volt az összefogás – mondja Garami Sándor. Mintha csak a sekrestyést igazolná, találunk egy régi cikket is erről az összefogásról, történetesen a falu 1957-es villamosításáról, amiről a címlapon ezt írta a Népszabadság: „Bazitán azt szeretnék, ha jövőre villamosítanának. A lakosság vállalta, hogy 10 százalék községfejlesztési hozzájárulást fizet (a kötelező 5 százalék helyett), ezen kívül még 120 ezer forintot is összegyűjtenek, hogy megkaphassák a villanyt és felajánlottak még 50 ezer forint értékű társadalmi munkát is.” A még régebbi régi korokban kutatva kiderül, hogy a mai városrész helyén eredetileg négy falu volt: Bazita, Csentericfa, Szelefa és Toposháza, melyek közül Bazita volt a legkisebb. A falu nevét első ízben egy 1381-es irat említi „Bazyta” alakban, ekkor jelölték ki az Ebergény, Besenyő és Bazita közötti határt. A 19. század második feléig Bazita gyéren lakott puszta volt. Zelefa 1391-ben a Kökényesi Zele család birtoka volt, Toposházát pedig, amit a Topos család birtokolt, 1507-ben említik.

1935. augusztusában is írt országos újság, mégpedig a Városok Lapja Bazitáról, amikor is arról számoltak be, hogy két kilátót építenek Zalában. Az egyik tornyot a Kandikó hegyre, a másikat Zalaegerszeg-Bazita közé építik fel, mindkét tornyot időtálló fából. Ez utóbbi volt a Bődy kilátó (az Országos Magyar Weekend Egyesületben is tevékenykedő Bődy Zoltán alispán után), amely egy göcseji haranglábat formázott. 1937-ben pedig felvonóval működő szánkópályát nyitottak meg az Alsóerdőn, amely a mai TV-torony és az erdészház között, másfél kilométer hosszúságú volt, a felvonóház azonban hamarosan leégett.

-Bazita kedves település, szorgalmas emberekkel, akik összetartanak. Mindenki ismeri a másikat, s ma is azt mondják, amikor lent a városban összefutunk, hogy mikor jössz ki a faluba? A belvárosban élünk a felségemmel, de régi kötődésem van Bazitához és környékéhez. Már több mint húsz éve van telkünk a Gálafejen, ahova rendszeresen járunk, de sokat túrázunk is a környéken. Több, új túra útvonal kialakításán gondolkozunk. Tavaly létesült egy túra útvonal, amelyik a söjtöri Deák emlékházat, s az Aranyoslapi forrást köti össze. Hasonlókat szeretnék kijelölni más irányokban is. Reméljük, hamarosan véget ér a járvány, s megtarthatjuk újra a pogácsa fesztivált, amely tavaly elmaradt. 2011 óta minden évben volt pogácsafesztivál, amit a településrészi önkormányzat, illetve a Keresztury Dezső VMK rendezett sütő-és főzőversennyel, kulturális műsorral. Nem csak a fesztiválra, a városrészbe bármikor szeretettel várunk mindenkit – invitál Szilasi Gábor, majd, a lassan az építés befejezéséhez közeledő sport és élményparknál találkozunk Balaicz Zoltánnal, Zalaegerszeg polgármesterével, aki a következőket mondja a vendégváró városrészről:

-Zalaegerszegen úgy tudjuk megélni a városhoz való kötődést és a lokálpatrióta öntudatot, hogy közben büszke belvárosi, csácsi, vagy éppen bazitai polgárok is tudunk lenni. Ez településünk titka, ereje, varázsa! Bazita 1969 óta a zalai megyeszékhelyhez tartozik, de azóta is sikeresen megőrizte helyi hagyományait és értékeit. Ma talán az 1970 és 1973 között épült, antennáival együtt 100 méter magas tv-toronyról ismerjük leginkább, amelyben 53 méter magasságban körpanorámás kávézó és kilátóterasz működik. Jelenleg Alsóerdőn, a volt napközis tábor területén a Modern Városok Program részeként nagyszabású, 5 milliárd forint értékű fejlesztés zajlik, melynek keretében megújul, és újra látogathatóvá válik a létesítmény, második ütemben pedig a tv-torony és környezete szépül meg. Ez nagy lehetőséget jelent a térségnek, várhatóan emelkedik a látogatók száma, de továbbra is fontos feladat lesz a bazitai városrész családias hangulatának megőrzése és az arányos városfejlesztés biztosítása, melyért nagyon sokat dolgozik Szilasi Gábor önkormányzati képviselő. Magam is nagyon szeretem ezt a vidéket, sokan tudják rólam, hogy szenvedélyes természetjáró vagyok, minden hétvégén túrázok és a környező erdőket már sokszor bejártam, hatalmas kincs ez nekünk, itt élőknek!